Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett: az Egyesület ezúttal a „Mobiltárca megoldások a felhasználók szemével - reprezentatív kutatás a mobiltárca (wallet) alkalmazásokkal kapcsolatos felhasználói szokásokról és attitűdről” témában végezte el a kétfázisú felméréseit.
A kvalitatív kutatás tekintetében, az online fókuszcsoportos vizsgálat képzett moderátor irányításával 2024. március 11-12. között, 4 csoport részvételével zajlott le.
A fókuszcsoportos felmérés során az alábbi elektronikus fizetési megoldásokat, és azon belül mobiltárca alkalmazásokat használók kerültek megkérdezésre a célcsoport véleményének megismerése céljából:
A csoportok heterogének voltak a nem és lakóhely tekintetében, egyaránt előfordultak a csoportokban kisebb és nagyobb településeken élők az ország mindhárom régiójából.
Fizetési módok
A mobiltárca használó célcsoportban a 18-25 évesek és a 25 év felettiek egyaránt bár többségben elektronikus fizetés pártiak, előfordulnak közöttük olyanok is, akik szívesebben használnak készpénzt, ahol lehetséges.
A készpénz elsődleges vonzóereje az kézzelfoghatóság, valamint a pénzköltés követhetősége.
Az elektronikus fizetési formákat elsősorban kényelmességük, biztonságosságuk, gyorsaságuk miatt szeretik a célcsoport tagjai.
Biztonsági aggályokat egyaránt látnak mindkét vizsgált korcsoportban a készpénzes és az elektronikus fizetés kapcsán is, megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy melyik fizetési mód biztonságosabb.
Az elektronikus fizetés kapcsán az online vásárlást tartják a legkevésbé biztonságosnak, a hacker támadások veszélye kelti a legnagyobb félelmet a résztvevőkben, a kártyás fizetéssel kapcsolatban nem merültek fel nagyobb aggályok.
A résztvevők között mindkét csoportban előfordultak olyanok, akik azt tapasztalták, hogy kisebb üzletekben, szolgáltatások igénybe vétele esetén nem fogadnak el elektronikus fizetési megoldást, és olyan eset is több csoporttaggal előfordult, hogy a készpénzes fizetés nem volt elérhető. Magyarországon a külföldi tapasztalatokhoz képest elérhetőbbnek látják a helyszíni elektronikus fizetési lehetőségeket.
Fintech, mobiltárca
A vizsgált közönség a Fintech fogalmát leginkább a csupán elektronikus szolgáltatásokra profilt épített digitális bankokhoz, a Revoluthoz és a Wise-hoz kapcsolják, nem egyértelmű a csoporttagok számára, hogy a hagyományos bankok mobiltárca alkalmazásain elérhető lehetőségek is például ebbe a kategóriába sorolhatók.
A mobiltárcával való fizetést mindkét vizsgált korcsoportban a többség kényelmesebbnek, biztonságosabbnak, gyorsabbnak tartja, mint a bankkártyás fizetést.
A telefon arcfelismeréses és ujjlenyomatos védelmi rendszere a résztvevők többsége szerint nagyobb védelmet nyújt, mint a bankkártya PIN kódja.
Míg a 18-25 évesek többsége inkább ismerkedik a mobiltárca alkalmazások nyújtotta lehetőségekkel és elsődlegesen fizetésre használják, addig a 25 év felettiek több elérhető funkciót ismernek, használnak. A különböző fizetési formák mellett a belépőkre és kuponokra vonatkozó funkciók népszerűek mindkét korosztályban. Sokaknak újdonságként hatott a számlák megosztása, ezt páran használják és hasznosnak tartják, néhányan pedig külön jelezték, hogy felesleges.
A 18-25 évesek nyitottabbak a személyes adatok feltöltésére mobiltárca alkalmazásokban, mint a 25 év felettiek, a biztonsági aggályok kevésbé hangsúlyosak náluk az egyes funkciók kipróbálásánál, a kényelmességnek, a dolgok egy helyen megoldható tárolásának örülnének.
Mindkét vizsgált korcsoportban felmerült, hogy növeli a biztonságot, ha több kártya van használatban kisebb feltöltött összegekkel, illetve a virtuális, első használat után megszűnő kártyát jó ötletnek tartják.
A legnépszerűbb mobiltárca alkalmazások az Apple Pay és a Google Wallet, melyekről pozitívan nyilatkoztak használóik. A saját bankos alkalmazások közül a Simple Pay-t veszik igénybe sokan, úgy tűnik, hogy a fiatalok főleg azért, mert ez kapcsolódik a bankjukhoz és még nem próbáltak ki mást, illetve mindkét csoportban felmerült, hogy az autópálya matrica, illetve buszjegy vásárlása ezen az alkalmazáson keresztül intézhető, valamint a parkolás is megoldható segítségével. A PayPal használóinak száma is magas, elsősorban az online rendelések során támogatják ennek használatát bizonyos oldalak.
A kvantitatív kutatást illetően, a reprezentatív mintavételre a Magyarországon elő 18 év feletti internetező lakosság körében, 1000 fő megkérdezésével, úgynevezett CAWI – online megkérdezés – módszerrel került sor 2024. április 15. és május 2. között.
A teljes minta 52%-a (522 fő) nő, 48%-a (478 fő) férfi, korcsoport szerint 38%-a (380 fő) 18-39 év közötti, 42%-a (419 fő) 40-59 év közötti, 20%-a (202 fő) 60 éves vagy idősebb.
Településtípus szerint a teljes minta 18%-a (176 fő) budapestinek vallotta magát, 23%-a (225 fő) megyei jogú városban él, 32%-a (319 fő) egyéb városban lakik, a községben élők aránya 28% (280 fő).
A teljes minta 35%-a (355 fő) alapfokú végzettségű, 38%-a (381 fő) középfokú végzettségű, míg 26%-a (264 fő) felsőfokú diplomával rendelkezik.
A kutatás résztvevőinek közel kétharmada (63 százalék) preferálja az elektronikus fizetési módokat a készpénzessel szemben.
A mobiltárca fogalmát a megkérdezettek 64 százaléka ismeri. A legismertebb alkalmazások a PayPal (53 százalék) a Simple (44 százalék) és a Google Play (40 százalék), és ezeket is használják a legmagasabb arányban rendszeresen a teljes minta tagjai (15-13-8 százalék).
A mobiltárcát használók 53 százaléka többségében mobiltárca alkalmazásokon keresztül fizet. Eszköz felismerési problémák a fizetés során 29 százalékkal fordultak elő, 17 százalékkal több alkalommal is.
A mobiltárca alkalmazások a kutatás résztvevőinek 39 százaléka szerint válthatják fel teljesen a fizikai bankkártyát, a mobiltárca alkalmazások rendszeres használóinak 57 százaléka vélekedik így.
A mobiltárca használata költséghatékony
A mobiltárca alkalmazást már kipróbálók közel kétharmada (65 százalék), a rendszeres használók 70 százaléka tartja költséghatékonynak ezen alkalmazások használatát.
Az összes megkérdezettet tekintve 42 százalékos válaszmegtagadás mellett a relatív többség (46 százalék) úgy gondolja, hogy a mobiltárca alkalmazások használata csökkenti a költségeket.
A mobiltárca használata biztonságos
A mobiltárcát kipróbálók 72 százaléka, a rendszeres használók 79 százaléka szerint biztonságos ezen alkalmazások használata.
A teljes mintát tekintve is a relatív többség (47 százalék) biztonságosnak gondolja a mobiltárca alkalmazások használatát, csupán 22 százaléknak vannak ezzel szemben kétségei.
A mobiltárca kipróbálóinak és rendszeres használóinak többsége (71-71 százalék) szerint biztonságos fizetni ilyen alkalmazáson keresztül.
Az adatok védelme a mobiltárca alkalmazásoknál a rendszeres használók 57 százaléka szerint megfelelő.
A mobiltárca használata kényelmes
A mobiltárcát kipróbálók és rendszeresen használók döntő többsége (84-86 százalék) úgy látja, hogy kényelmes ezeknek az alkalmazásoknak a használata.
Az összes megkérdezett körében 66 százalék gondolja kényelmesnek a mobiltárca alkalmazások használatát, csupán 9 százalék körükben azok aránya, akik szerint nem kényelmes.
EFISZ
Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett: az Egyesület ezúttal az elektronikus fizetési és digitalizációs trendek kapcsán végezte el a felmérését.
A reprezentatív mintavételre 2023. március vége, illetve április közepe között került sor az internetező felnőtt lakosság körében, a piackutatás 2000 fő online lekérdezésével zajlott le. A véleménykutatás kérdései leginkább az elektronikus fizetési és digitalizációs trendekre vonatkoztak.
Akárcsak az előző adatfelvétel során (90-94-81 százalék), 2023 áprilisában is a bankkártyás fizetés, a banki átutalás és az online fizetés a legismertebb készpénzmentes fizetési megoldások (93-91-80 százalék hallott róluk).
Közel minden felnőttkorú internetező magyar (97 százalék) kipróbált már legalább egyszer valamilyen elektronikus fizetési megoldást, és 89 százalék azok aránya, akik rendszeresen így fizetnek. A bankkártya és a banki átutalás a leginkább használt fizetési megoldások, az előbbit 85 százalék próbálta ki és 75 százalék használja rendszeresen, az utóbbit pedig 79 százalék próbálta ki, viszont csak 43 százalék vált rendszeres használójává.
A készpénzhelyettesítő megoldásokkal (is) fizető válaszadók elsősorban élelmiszer vásárlásakor (66 százalék) és közüzemi szolgáltatás befizetésekor (51 százalék) szoktak elektronikusan fizetni, 56-42 százalék azok aránya, akik rendszeresen készpénzhelyettesítő megoldásokkal intézik ezeket a tranzakciókat.
Hasonlóan az előző adatfelvételhez, 2023 áprilisában a kutatás résztvevőinek közel fele (49 százalék) gyakrabban fizet elektronikus módon, mint készpénzzel, a csak készpénzt használók aránya csupán 10 százalék.
A megkérdezettek 89 százaléka rendelkezik bankszámlával, a jelenleg dolgozók aránya pedig 66 százalék. A bankszámlával rendelkező dolgozók döntő többsége (92 százalék) számlájára kapja fizetésének legalább egy részét, 85 százalék az egészet.
A bankszámlával rendelkezők több, mint háromnegyede (77 százalék) törekszik rá, hogy havonta csak annyi pénzt vegyen fel készpénzben a bankszámlájáról, ami után nem kell banki költséget fizetnie, leginkább a felsőfokú végzettségűekre és a 60 év felettiekre (87-85 százalék) jellemző ez az állítás.
A kutatás résztvevőinek fele tudja, hogy 200.000 Ft-ot olcsóbb kifizetni bankkártyával, mint felvenni a bankautomatából, a felsőfokú végzettségűek és a fővárosban élők a leginkább tájékozottak ebben (65-57 százalék).
A készpénzmentes fizetési megoldásokat használók 78 százalékára igaz, hogy előnyben részesítik versenytársaikkal szemben azokat az üzleteket/szolgáltatókat, akiknél lehet elektronikus módon fizetni, és 82 százaléknak alapelvárás, hogy az üzletben legyen lehetőség készpénzhelyettesítő megoldással fizetni. Mindkét állítás leginkább a felsőfokú végzettségűekre (86-91 százalék) és a 60 év felettiekre (83-87 százalék) igaz.
A készpénzhelyettesítő megoldásokkal (is) fizetők körülbelül fele (51 százalék) nyilatkozott úgy, hogy általában hosszútávon tudatosan kerüli az olyan üzleteket/szolgáltatókat, akiknél nem lehet elektronikus módon fizetni, a csak készpénzes fizetési lehetőség kerülése is elsősorban a 60 év felettiekre (64 százalék) és a felsőfokú végzettségűekre (60 százalék) jellemző.
EFISZ
EFISZ_Piackutatás_2023 tavasz
Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett: az Egyesület ezúttal az elektronikus fizetési megoldásokat használók körében végezte el a felmérését.
A reprezentatív mintavételre 2022. szeptember végén, illetve októberben került sor az internetező felnőtt lakosság körében, a piackutatás 1500 fő online lekérdezésével zajlott le. A véleménykutatás kérdései leginkább az elektronikus fizetési megoldások használatára vonatkoztak.
Akárcsak 2022 nyarán (94-93-84 százalék), idén ősszel is a banki átutalást (94 százalék), a bankkártyás fizetést (90 százalék) és az online fizetést (81 százalék) ismerik a legmagasabb arányban magyar internetező felnőttek a készpénzmentes fizetési megoldások közül.
Az internethasználó magyar felnőttek közel kilenctizedére (89 százalék) jellemző, hogy vásárlásai során használ legalább egy elektronikus fizetési megoldást. A megkérdezettek elsősorban vásárláskor (76 százalék) és online vásárláskor (71 százalék) fizetnek elektronikusan. A közüzemi számlákat jellemzően bankkártyával szokták befizetni (38 százalék).
A készpénzmentes fizetési megoldást használók fele gyakrabban fizet elektronikus módon, mint készpénzzel, és akárcsak 2022 nyarán, most is 59 százalék azok aránya, akik szívesen fizetnek készpénzhelyettesítő megoldásokkal.
Az elektronikus fizetési megoldásokat használók többsége (87 százalék) hetente legalább egyszer készpénzmentesen fizet, ezen belül 35 százalék legalább naponta egyszer. Az előző adatfelvételhez képest (42 százalék) 2022 őszén 7 százalékpontot csökkent a napi rendszerességgel elektronikus fizetési megoldásokat használók aránya.
Az azonnali fizetést, valamint a QR kódos fizetést az internetező magyarok többsége ismeri (56-58 százalék), azonban az előbbit kétszer annyian használják, mint az utóbbit (40-21 százalék).
Azon válaszadók körében, akik szerint az elektronikus fizetési megoldásoknak van olyan előnye, ami kiemelkedőbb, 35 százalék a gyorsaságot rangsorolta az első helyre.
A kizárólag készpénzt használó válaszadók negyede (26 százalék) egyik felsorolt lehetőség esetén sem használna elektronikus fizetési megoldásokat, 17-17 százalékuk akkor fizetne elektronikusan, ha ezek a fizetések biztonságosabbak lennének, valamint, ha kedvezményeket kapnának a fizetésekért.
Minden második megkérdezett (53 százalék) internetes hirdetésekből, portálokról tájékozódik fizetési megoldásokról.
EFISZ
Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett: a Szövetség ezúttal az alternatív fizetési módok témáját vette górcső alá.
Az országos reprezentatív mintavételre 2022. májusban került sor az internetező felnőtt lakosság körében, a piackutatás 1000 fő online lekérdezésével zajlott le. A véleménykutatás több részből állt: vonatkoztak a kérdések az alternatív fizetési megoldások használatára, de a hazai lakosság pénzügyi tudására is kíváncsi volt a Szövetség.
A kutatás eredménye szerint, az internetező felnőttek körében a bankkártyás fizetés, a banki átutalás, az online fizetés, valamint a készpénzalapú fizetés a legismertebb fizetési megoldások (94-93-84-82 százalék).
A túlnyomó többség (92 százalék) használ legalább egy alternatív fizetési megoldást, elsősorban vásárláskor, valamint online vásárláskor fizet készpénzmentesen, alternatív módon (78-71 százalék).
Az alternatív fizetési megoldásokat használók kétharmada legalább hetente – 41 százalékuk pedig naponta – fizet alternatív eszközzel.
Az alternatív módon fizetők többsége (58 százalék) a fizetéseik több, mint felénél fizet ilyen módon. A többség (59 százalék) szívesen fizet így, és magabiztosan is használja a készpénzmentes fizetést (67 százalék).
Az alternatív fizetési megoldást nem használók leginkább megszokásból fizetnek készpénzzel (52 százalék).
A készpénzmentes fizetési lehetőségek ismerői elsősorban a családtól, barátoktól, ismerősöktől (44 százalék), valamint az internetről (41 százalék) hallottak a készpénzmentes, alternatív fizetési megoldásokról, és jellemzően online módon szoktak értesülni az új fizetési lehetőségekről (49 százalék).
Az alternatív fizetési megoldásokat megfelelőnek tartják azok a megkérdezettek, akik ilyen módon (is) fizetnek, 84 százalék elégedett a minőségükkel.
A kutatás résztvevői szerint leginkább a banki szolgáltatások terén lenne szükség az alternatív fizetési megoldások minőségének javítására, 82 százalék szerint lenne fontos a fejlesztés ebben a szektorban.
A válaszadókat elsősorban a költségcsökkentési lehetőségek és a költségoptimalizálás (42 százalék), valamint a biztonságosabb rendszerek (41 százalék) ösztönöznék arra, hogy (gyakrabban) használjanak készpénzmentes fizetési megoldásokat.
Azon megkérdezettek körében, akik szerint az alternatív fizetési megoldásoknak van olyan előnye, ami kiemelkedőbb, 37 százalék a gyorsaságot jelölte meg a legfőbb előnynek. A készpénzmentesen (is) fizetők szintén a gyorsaságot jelölték meg legmagasabb arányban (64 százalék), mint az alternatív fizetési mód használatára ösztönző szempontot.
A válaszadók szerint az alternatív fizetési módok népszerűségéhez elsősorban az elfogadóhelyek rugalmassága járul hozzá (57 százalék jelölte meg), az ügyfelek fizetési szokásait pedig leginkább az okostelefonok és az internetkapcsolattal rendelkező eszközök használatának népszerűsége (72 százalék) határozza meg.
Az elektronikus fizetési módok használatának gyakorisága a megkérdezettek többségének (55 százalék) esetén nem változott a járványhelyzet idején és azóta, 35 százalék azok aránya, akik manapság többet fizetnek ilyen módokon.
A kutatás résztvevői között 49 százalék azok aránya, akik jónak, vagy kitűnőnek gondolják pénzügyi ismereteiket. Fejlődni leginkább a takarékoskodás/megtakarítás terén (37 százalék) szeretnének, tudásuk növelését pedig elsősorban elektronikusan elérhető szakmai anyagok, videók segítségével igyekeznek elérni (34 százalék).
EFISZ
Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről: a Szövetség ezúttal vidéki szintű felmérés keretében mérte fel a magyar lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteit, preferenciáit és igényeit a koronavírus okozta megváltozott helyzetben.
Az országos reprezentatív mintavételre a főváros és a megyeszékhelyeken kívül élő felnőtt magyar lakosság körében került sor 2021. májusban. A célcsoport az alábbi módon tevődött össze: a fővárosi és a megyeszékhelyeken kívül élő 18 év feletti magyar lakosság („vidéki minta”), illetve a 6 kiválasztott városban (Balassagyarmat, Balatonfüred, Sátoraljaújhely, Sopron, Szentendre, Szentes) élő 18 év feletti magyar lakosság („városi minta”). A kutatás illeszkedik az EFISZ, a pandémia alatt indított kutatási sorozatába, amely a hazai felhasználók elektronikus fizetéssel kapcsolatos preferenciáit vizsgálja országos, nagyvárosi, ill. vidéki Magyarország bontásban.
A májusi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai vidéki lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi, valamint arra, hogy elektronikus fizetéskor a lakosság ezen része milyen tényezőket részesít előnyben a pandémiás helyzetben.
A kutatás összegzése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vidéki háztartások is az országos mintákhoz hasonlóan alkalmazzák az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat, illetve jelentős hányaduk rendelkezik a szolgáltatások eléréséhez szükséges eszközökkel. Az internet-ellátottságnak köszönhetően jelentős azon idő is, amit a különféle internetes szolgáltatások igénybevételével töltenek a válaszadók.
A válaszadók közel kétharmada a mobiltelefonján keresztül internetezik – azonban az elektronikus vásárlási arányokban, vagy az elektronikus banki szolgáltatások igénybevételében még elmaradásban vannak az országos mintákhoz képest. Az elektronikus fizetéshez kapcsolódó QR-kód technológia terén még jelentős a lemaradás, körülbelül ötödük ismeri és használja ezt a lehetőséget, míg az NFC technológiát a többség nem ismeri.
A legismertebb fizetési lehetőségek a készpénzt követően a bankkártyás fizetés terminálnál-érintéssel, illetve lehúzással. Az utalás lehetőségét és a bankkártyás online fizetési lehetőségeket a többség szintén ismeri. A legkevésbé ismert elektronikus fizetési megoldások a vidéki mintában is a prepaid kártya és az alternatív szolgáltatók által kínált fizetési megoldások (pl.virtuális tárca).
Azon felhasználók, akik már megismerkedtek az elektronikus fizetéssel, azok többsége szívesen használja is ezeket. A legkedveltebb elektronikus fizetési mód a használók körében az érintéses fizetés bankkártyával. Erre a fizetés módra 45 százalék szerint az összes felsorolt pozitív tulajdonság jellemző.
Ugyanakkor az is egyértelműen megállapítható a kutatásból, hogy az elektronikus fizetési módok mellőzésének legfőbb oka a megszokás: megszokásból szeretünk még mindig készpénzzel fizetni. Ami talán bíztató, hogy már egyre többen követik a költségeket, azaz egyre tudatosabbak a felhasználók, és már azt is figyelik, hogy a készpénzfelvétel költsége is jelentős tétel lehet.
Az elektronikus fizetés elterjedésében fontos elem a felhasználók megfelelő információkkal történő ellátása, tájékoztatása. A vidéki minta, igazodva az országos és nagyvárosi mintákhoz, szintén a családtól, barátoktól kapott információk jelentőségét emeli ki az új elektronikus fizetési lehetőségek megismerésében. A saját pénzügyi tudás értékelése közepes. Azzal, hogy leginkább családtagok segítségével igyekeznek fejleszteni pénzügyi tudásukat a válaszadók, egyértelműen megállapítható, hogy az elektronikus fizetési világgal kapcsolatos szolgáltatások további elterjesztéséhez fontos az ügyfelek bizalmának elnyerése.
A felhasználók többsége, 61 százaléka már használja saját bankjának elektronikus fizetési szolgáltatását. Körülbelül minden harmadik megkérdezett telekommunikációs, illetve közüzemi szolgáltató elektronikus fizetési lehetőségeit (is) igénybe veszi. A netbankot és a mobilbankot is elsősorban átutalásra, egyenleg megtekintésére használják. A felmérés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a családokat érintő közüzemi és egyéb szolgáltatások megfelelő digitalizációjával ez az arány tovább javítható.
A járványügyi helyzet jelentősen segítette a digitális szolgáltatások, illetve az elektronikus fizetések terjedését. A felhasználók széles rétege ismerkedett meg az új lehetőségekkel, az egészségügyi szempontból is biztonságos fizetési módokkal. Ugyanakkor az is megállapítható a kutatási sorozat adataiból, hogy a szolgáltatóknak közösen kell dolgozni azért, hogy a felhasználók a pandémia lecsengése után már megszokásból, a digitálisan elérhető szolgáltatásokat vegyék igénybe.
Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) tagjai közreműködésével újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről. A Szövetség ezúttal megyeszékhely-szintű városi felmérés keretében mérte fel a magyar lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteit, preferenciáit és igényeit a koronavírus okozta megváltozott helyzetben.
A 2020. szeptember-októberi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi, valamint arra, hogy elektronikus fizetéskor a lakosság milyen tényezőket részesít előnyben a pandémia okozta rendkívüli helyzetben.
A fogyasztói szokások kutatásából egyértelműen kiderült, hogy a hazai lakosság egyre nagyobb számban használ korszerű infokommunikációs eszközöket, ezen eszközökön pedig egyre többen vesznek igénybe elektronikus fizetési szolgáltatásokat.
A korábbi kutatások eredményeivel összevetve látható, hogy továbbra is a készpénz a leginkább használt fizetési eszköz, de a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a különböző készpénzkímélő fizetési megoldások volumene.
A fogyasztói szokások elemzéséből kiderült, hogy a prepaid kártyákra épülő szolgáltatásokban továbbra sincs robbanásszerű növekedés, ugyanakkor a mobilfizetési megoldások népszerűsége növekszik.
Az elektronikus fizetési szolgáltatásokban egyre népszerűbbek a QR-kód alapú megoldások a felhasználók körében, ugyanakkor a felhasználók már figyelnek a szolgáltatások árára is, és ez a választási preferenciáikat is befolyásolja.
A kutatás rávilágít arra is, hogy kezdünk egyre tudatosabb felhasználók lenni, illetve egyre jobban figyelünk a pénzügyi tudatosságra való nevelésre is.
„Összességében elmondható, hogy a járványügyi helyzetben egyre nyitottabbak lettek a felhasználók a korszerű digitális szolgáltatásokra és az ezekhez kapcsolódó elektronikus fizetési lehetőségek alkalmazására. Ezek a szolgáltatások segíthetik a gazdaság működésének a fenntartását ebben a pandémiás helyzetben is. A felhasználók nyitottsága egyben lehetőséget is jelenthet a hazai vállalkozásoknak, hogy korszerű, innovatív és versenyképes megoldásokkal jelenjenek meg a piacon, tovább növelve ezzel a gazdaság ellenálló képességét” – nyilatkozta Veres Mihály, az EFISZ elnöke.
Az Elektronikus Fizetési Stratégia (EFS) kialakításával kapcsolatos szakmai munka részeként, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) tagjai közreműködésével országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről, ezúttal a járványügyi helyzetben.
A kutatás kitért a lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteire, preferenciáira, valamint igényeire a koronavírus okozta rendkívüli helyzetben.
Országos reprezentatív mintával, telefonos lekérdezéssel véleménykutatást készíttetett az EFISZ egyesület a 18 éves, vagy idősebb magyarországi lakosok körében. A 2020. májusi-júniusi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi, valamint arra, hogy elektronikus fizetéskor a lakosság milyen tényezőket részesít előnyben a koronavírus okozta járványügyi helyzetben.
A háztartások többsége rendelkezik bankkártyával, okostelefonnal és laptoppal (is). A kutatásban résztvevők közel 80 százalékának van otthonában internet előfizetés (az EFISZ 2019. júniusi kutatása szerint a válaszadók közel 70 százalékának volt otthon internet előfizetése). A válaszadók 66 százaléka mobiltelefonját használja internetezésre (a tavalyi kutatás szerint 52 százalék használta internetezésre a mobiltelefonját). Azok tábora, akik egyáltalán nem használnak internetet, 18 százalék. Az internetezők körében a többség, 72 százalék az előző héten mindennap használta az internetet. Az átlagidő, melyet internetezéssel töltöttek naponta a megkérdezettek, 4 óra (a tavalyi évben a felmérés szerint átlag 3 óra volt a napi internetezés ideje). Közel kétharmaduk napi szinten használja az internetet kapcsolattartásra és hírek olvasására. A kutatásban résztvevők közül szinte mindenkinek van saját használatú mobiltelefonja (a 2019. évi véleménykutatás alapján a válaszadók 89 százaléka rendelkezett saját használatú mobiltelefonnal). Körükben 70 százalék okostelefonnal, 26 százalék pedig hagyományos készülékkel rendelkezik. A mobiltelefonnal rendelkezők körében 45 százaléknak van mobilinternet előfizetése telefonján, körülbelül minden negyedik válaszadónak pedig nem alkalmas internetezésre a készüléke. A kitöltők közel fele napi szinten használja közösségi oldalak látogatására mobiltelefonját. Applikációkat közel 30 százalék használ legalább naponta egyszer telefonján.
A készpénz után a legismertebb fizetési módok a bankkártyás fizetés terminálnál érintéssel, illetve lehúzással (az EFISZ 2019. évi felmérése szerint szintúgy a készpénz volt a legismertebb fizetési mód a válaszadók körében, azt követően említették meg a válaszadók a bankkártyás fizetést). Az utalás lehetőségét, a bankkártyával való fizetést online módon, valamint mobilfizetési lehetőséget a többség szintén ismer. A legkevésbé ismert elektronikus fizetési megoldások 2020-ban is a prepaid kártya és a virtuális tárca. Az adott fizetési módot ismerők körében a készpénz a legelterjedtebb, szinte minden megkérdezett használja a mindennapokban. A kérdésre válaszolók többsége legalább heti egyszer használja fizetésre a készpénzt, az érintéses bankkártyás fizetési lehetőséget, illetve ugyanezen mód lehúzással történő változatát. Mobilfizetést, virtuális tárcát és utalást a többség havonta, vagy annál is ritkábban vesz igénybe.
Azon válaszadók körében, akik egy felsorolt elektronikus fizetési megoldást sem használnak, közel kétharmad azok tábora, akik megszokásból fizetnek készpénzzel.
A válaszadók leginkább az egyenlegük megtekintésére, valamint átutalásra használják a netbankot, illetve a mobilbankot. Azok aránya, akik nem rendelkeznek netbankkal, illetve mobilbankkal, 45 és 55 százalék. A netbankot használók havonta átlagosan 5 alkalommal, míg a mobilbankot használók átlagosan 7 alkalommal lépnek be ezen felületekre.
A kitöltők közel 40 százaléka szerint hatékony az elektronikus szolgáltatások ajánlása a banki vagy befektetési szolgáltatók esetében. Magas azok aránya, akik nem tudtak ezzel kapcsolatban válaszolni. A többség elégedett a bankok, pénzügyi szolgáltatók ügyfélszolgálatain dolgozó kollégák tájékoztatásával. Körülbelül 20 százalék nem kér ilyen jellegű segítséget. A megkérdezettek leginkább család, barátok által ismerkedtek meg az elektronikus fizetési lehetőségekkel, illetve rajtuk keresztül szoktak értesülni az ezzel kapcsolatos újdonságokról is.
Az elektronikus fizetési szolgáltatások minőségének javításával kapcsolatos elégedettség a banki, telekommunikációs szolgáltatások, az online vásárlás és a közüzemi szolgáltatások területein a legmagasabb. A kérdésre válaszolók számára az egészségügy, a hivatalos ügyintézés, a banki szolgáltatások, az oktatás és a közüzemi szolgáltatások területein a legfontosabb az elektronikus fizetési szolgáltatások minőségének javítása.
A válaszadók többsége használja saját bankjának elektronikus fizetési szolgáltatását. Minden negyedik megkérdezett telekommunikációs szolgáltató, 15 százalék pedig közüzemi szolgáltató elektronikus rendszerét (is) igénybe veszi. Minden negyedik kitöltő nem használ elektronikus fizetési szolgáltatást. Az egyes elektronikus fizetési szolgáltatásokkal való elégedettség magas a felhasználók körében és szívesen ajánlanák is azokat másoknak.
A kérdésre válaszolók többségének nincs a telefonján mobilfizetési alkalmazás. Azok aránya, akiknek van, és használják is, 16 százalék. Prepaid kártyás pénzügyi szolgáltatást a megkérdezettek jelentős többsége nem ismer. A kutatásban résztvevők háromnegyede hallott az azonnali átutalás bevezetéséről. A PSD 2 ről, az EU Új Fizetési Irányelvéről minden tizedik kitöltő hallott már.
A járványügyi helyzet kialakulása óta a megkérdezettek 35 százaléka elektronikus módon fizet, amikor csak lehet, illetve az esetek többségében a készpénz használatát elkerülendően. Minden harmadik válaszadó ugyanolyan gyakorisággal használt előtte is elektronikus fizetési lehetőséget.
Az Elektronikus Fizetési Stratégia (EFS) kialakításával kapcsolatos szakmai munka részeként, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) tagjai közreműködésével országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről. A kutatás kitért a lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteire, preferenciáira, valamint igényeire is. Országos reprezentatív mintával, személyes lekérdezéssel kérdőíves...
