Budapest, 2024. 11. 04.
Az EFISZ Elnöksége újabb három évre Veres Mihályt választotta az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) elnöki feladatainak ellátására.
„Az elmúlt három évben az EFISZ fő célkitűzése a hazai elektronikus fizetési ökoszisztéma fejlesztése, a hazai és nemzetközi együttműködések, valamint a szakmai partneri kapcsolatok megerősítéséről szólt. Az elkövetkezendő időszakban ezt a megkezdett szakmai munkát szeretnénk folytatni, ezzel is támogatva a korszerű és a fenntarthatóság irányába mutató készpénzkímélő digitális szolgáltatások bevezetését.” – nyilatkozta Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke.
Az EFISZ 2025-ben számos szakmai program megszervezését tervezi, melyeken többek között szó lesz az Európai Unióban egységesedő eID és Instant Payment megoldásokkal létrejövő átjárható digitális piacok által jelentett lehetőségekre és veszélyekre történő felkészülésről és az erre adatható hazai piaci válaszokról, a hazai digitális gazdaság versenyképességet növelő, az elektronikus azonosításra és az azonnali fizetésre épülő üzleti innovációk létrehozásának támogatásáról, a kormányzati digitalizációs törekvésekről, a hazai fizetési ökoszisztéma átalakulásáról, a digitális jegybankpénzről, digitális euroról, a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel való együttműködések folytatásáról, az MNB Pénzforgalom 2030 pénzforgalmi stratégia megvalósításának támogatásáról, a fejlesztési forrásokról, a fintech-ek, KKV-k együttműködések hazai és nemzetközi elősegítéséről, a versenyképesség támogatásáról, illetve a „jó gyakorlatok” megosztásáról.
EFISZ
2024. október 16-án került megrendezésre az Elektronikus Fizetési Szolgálatók Szövetsége (EFISZ) és a Magyarország Londoni Nagykövetsége közös nemzetközi eseménye a Magyarország Londoni Nagykövetségen, mely – szintúgy, mint a nagy sikerrel megrendezett tavaszi brüsszeli workshopon - a „Magyarország az azonnali fizetési világ fejlődésének élvonalában” címet viselte.
2020. március 2-án elindult az Azonnali Fizetési Rendszer Magyarországon, az azonnali fizetéseket feldolgozó központi infrastruktúra működési és technikai hátterének GIRO Zrt. általi biztosításával. Ez a fontos mérföldkő az összes bank és pénzforgalmi szolgáltató közös projekt eredményének tekinthető, hiszen Magyarország azon kevés országok egyike Európában, ahol a Magyar Nemzeti Bank, mint szabályozó, minden bank és pénzforgalmi szolgáltatóra nézve, a rendszerhez való csatlakozást kötelezővé tette. Erre alapozva a magyarországi azonnali fizetési szolgáltatás fejlesztése második fázisában folytatódott, párhuzamosan a központi infrastruktúra alakításával, mely „qvik” néven új típusú fizetési megoldásként 2024. szeptember 1-én sikeresen elindult hazánkban.
A zárt körben szervezett szakmai rendezvényen vendégelőadást tartott a Magyar Nemzeti Bank (téma: Az azonnali fizetési ökoszisztéma építése Magyarországon - 2018-2024), a GIRO Zrt. (téma: Azonnali fizetés 2.0 - A fizetési megoldások következő generációja Magyarországon), a Capsys Informatikai Kft. (téma: Hogyan tudjuk hatékonnyá tenni az Azonnali Fizetési Rendszert?), valamint az EFISZ (téma: EFISZ ökoszisztéma – A bankközösség szerepe a magyar fizetési rendszer fejlesztésében).
A magyar delegáció által, a nemzetközi szakmai workshopon bemutatott jó gyakorlatok hozzájárulhatnak az Egyesült Királyság új fizetési rendszerének, a National Payments Architecture (NPA) kialakításához.
EFISZ
Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett: az Egyesület ezúttal a „Mobiltárca megoldások a felhasználók szemével - reprezentatív kutatás a mobiltárca (wallet) alkalmazásokkal kapcsolatos felhasználói szokásokról és attitűdről” témában végezte el a kétfázisú felméréseit.
A kvalitatív kutatás tekintetében, az online fókuszcsoportos vizsgálat képzett moderátor irányításával 2024. március 11-12. között, 4 csoport részvételével zajlott le.
A fókuszcsoportos felmérés során az alábbi elektronikus fizetési megoldásokat, és azon belül mobiltárca alkalmazásokat használók kerültek megkérdezésre a célcsoport véleményének megismerése céljából:
A csoportok heterogének voltak a nem és lakóhely tekintetében, egyaránt előfordultak a csoportokban kisebb és nagyobb településeken élők az ország mindhárom régiójából.
Fizetési módok
A mobiltárca használó célcsoportban a 18-25 évesek és a 25 év felettiek egyaránt bár többségben elektronikus fizetés pártiak, előfordulnak közöttük olyanok is, akik szívesebben használnak készpénzt, ahol lehetséges.
A készpénz elsődleges vonzóereje az kézzelfoghatóság, valamint a pénzköltés követhetősége.
Az elektronikus fizetési formákat elsősorban kényelmességük, biztonságosságuk, gyorsaságuk miatt szeretik a célcsoport tagjai.
Biztonsági aggályokat egyaránt látnak mindkét vizsgált korcsoportban a készpénzes és az elektronikus fizetés kapcsán is, megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy melyik fizetési mód biztonságosabb.
Az elektronikus fizetés kapcsán az online vásárlást tartják a legkevésbé biztonságosnak, a hacker támadások veszélye kelti a legnagyobb félelmet a résztvevőkben, a kártyás fizetéssel kapcsolatban nem merültek fel nagyobb aggályok.
A résztvevők között mindkét csoportban előfordultak olyanok, akik azt tapasztalták, hogy kisebb üzletekben, szolgáltatások igénybe vétele esetén nem fogadnak el elektronikus fizetési megoldást, és olyan eset is több csoporttaggal előfordult, hogy a készpénzes fizetés nem volt elérhető. Magyarországon a külföldi tapasztalatokhoz képest elérhetőbbnek látják a helyszíni elektronikus fizetési lehetőségeket.
Fintech, mobiltárca
A vizsgált közönség a Fintech fogalmát leginkább a csupán elektronikus szolgáltatásokra profilt épített digitális bankokhoz, a Revoluthoz és a Wise-hoz kapcsolják, nem egyértelmű a csoporttagok számára, hogy a hagyományos bankok mobiltárca alkalmazásain elérhető lehetőségek is például ebbe a kategóriába sorolhatók.
A mobiltárcával való fizetést mindkét vizsgált korcsoportban a többség kényelmesebbnek, biztonságosabbnak, gyorsabbnak tartja, mint a bankkártyás fizetést.
A telefon arcfelismeréses és ujjlenyomatos védelmi rendszere a résztvevők többsége szerint nagyobb védelmet nyújt, mint a bankkártya PIN kódja.
Míg a 18-25 évesek többsége inkább ismerkedik a mobiltárca alkalmazások nyújtotta lehetőségekkel és elsődlegesen fizetésre használják, addig a 25 év felettiek több elérhető funkciót ismernek, használnak. A különböző fizetési formák mellett a belépőkre és kuponokra vonatkozó funkciók népszerűek mindkét korosztályban. Sokaknak újdonságként hatott a számlák megosztása, ezt páran használják és hasznosnak tartják, néhányan pedig külön jelezték, hogy felesleges.
A 18-25 évesek nyitottabbak a személyes adatok feltöltésére mobiltárca alkalmazásokban, mint a 25 év felettiek, a biztonsági aggályok kevésbé hangsúlyosak náluk az egyes funkciók kipróbálásánál, a kényelmességnek, a dolgok egy helyen megoldható tárolásának örülnének.
Mindkét vizsgált korcsoportban felmerült, hogy növeli a biztonságot, ha több kártya van használatban kisebb feltöltött összegekkel, illetve a virtuális, első használat után megszűnő kártyát jó ötletnek tartják.
A legnépszerűbb mobiltárca alkalmazások az Apple Pay és a Google Wallet, melyekről pozitívan nyilatkoztak használóik. A saját bankos alkalmazások közül a Simple Pay-t veszik igénybe sokan, úgy tűnik, hogy a fiatalok főleg azért, mert ez kapcsolódik a bankjukhoz és még nem próbáltak ki mást, illetve mindkét csoportban felmerült, hogy az autópálya matrica, illetve buszjegy vásárlása ezen az alkalmazáson keresztül intézhető, valamint a parkolás is megoldható segítségével. A PayPal használóinak száma is magas, elsősorban az online rendelések során támogatják ennek használatát bizonyos oldalak.
A kvantitatív kutatást illetően, a reprezentatív mintavételre a Magyarországon elő 18 év feletti internetező lakosság körében, 1000 fő megkérdezésével, úgynevezett CAWI – online megkérdezés – módszerrel került sor 2024. április 15. és május 2. között.
A teljes minta 52%-a (522 fő) nő, 48%-a (478 fő) férfi, korcsoport szerint 38%-a (380 fő) 18-39 év közötti, 42%-a (419 fő) 40-59 év közötti, 20%-a (202 fő) 60 éves vagy idősebb.
Településtípus szerint a teljes minta 18%-a (176 fő) budapestinek vallotta magát, 23%-a (225 fő) megyei jogú városban él, 32%-a (319 fő) egyéb városban lakik, a községben élők aránya 28% (280 fő).
A teljes minta 35%-a (355 fő) alapfokú végzettségű, 38%-a (381 fő) középfokú végzettségű, míg 26%-a (264 fő) felsőfokú diplomával rendelkezik.
A kutatás résztvevőinek közel kétharmada (63 százalék) preferálja az elektronikus fizetési módokat a készpénzessel szemben.
A mobiltárca fogalmát a megkérdezettek 64 százaléka ismeri. A legismertebb alkalmazások a PayPal (53 százalék) a Simple (44 százalék) és a Google Play (40 százalék), és ezeket is használják a legmagasabb arányban rendszeresen a teljes minta tagjai (15-13-8 százalék).
A mobiltárcát használók 53 százaléka többségében mobiltárca alkalmazásokon keresztül fizet. Eszköz felismerési problémák a fizetés során 29 százalékkal fordultak elő, 17 százalékkal több alkalommal is.
A mobiltárca alkalmazások a kutatás résztvevőinek 39 százaléka szerint válthatják fel teljesen a fizikai bankkártyát, a mobiltárca alkalmazások rendszeres használóinak 57 százaléka vélekedik így.
A mobiltárca használata költséghatékony
A mobiltárca alkalmazást már kipróbálók közel kétharmada (65 százalék), a rendszeres használók 70 százaléka tartja költséghatékonynak ezen alkalmazások használatát.
Az összes megkérdezettet tekintve 42 százalékos válaszmegtagadás mellett a relatív többség (46 százalék) úgy gondolja, hogy a mobiltárca alkalmazások használata csökkenti a költségeket.
A mobiltárca használata biztonságos
A mobiltárcát kipróbálók 72 százaléka, a rendszeres használók 79 százaléka szerint biztonságos ezen alkalmazások használata.
A teljes mintát tekintve is a relatív többség (47 százalék) biztonságosnak gondolja a mobiltárca alkalmazások használatát, csupán 22 százaléknak vannak ezzel szemben kétségei.
A mobiltárca kipróbálóinak és rendszeres használóinak többsége (71-71 százalék) szerint biztonságos fizetni ilyen alkalmazáson keresztül.
Az adatok védelme a mobiltárca alkalmazásoknál a rendszeres használók 57 százaléka szerint megfelelő.
A mobiltárca használata kényelmes
A mobiltárcát kipróbálók és rendszeresen használók döntő többsége (84-86 százalék) úgy látja, hogy kényelmes ezeknek az alkalmazásoknak a használata.
Az összes megkérdezett körében 66 százalék gondolja kényelmesnek a mobiltárca alkalmazások használatát, csupán 9 százalék körükben azok aránya, akik szerint nem kényelmes.
EFISZ
2024. március 26-án került megrendezésre az Elektronikus Fizetési Szolgálatók Szövetsége (EFISZ) és a Magyarország Brüsszeli Nagykövetsége közös nemzetközi eseménye a brüsszeli Liszt Kulturális Intézetben, mely a „Magyarország az azonnali fizetési világ fejlődésének élvonalában” címet viselte.
A külföldi szakmai rendezvény főként az elektronikus fizetési szolgáltatások ökoszisztémáját, határon átnyúló együttműködéseket, régiós partnerségeket és jó gyakorlatokat kívánta fókuszba helyezni – figyelemmel arra, hogy az EFISZ többek között szolgáltatások értéklánc alapú megközelítésében, EU versenyképességének megtartásában, és nem utolsó sorban partnerségek kialakításában gondolkodik.
A bemutatkozó eseményen a Magyarországon 2020 óta sikeresen működő Azonnali Fizetési Rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok kerültek megosztásra, továbbá olyan továbbfejlesztési irányok is bemutatásra kerültek, melyek jó gyakorlatok lehetnek más tagországok számára. Az előbbieken túl, az EFISZ és érintett tagjai betekintést kaphattak a digitális pénzügyi szektor legújabb szolgáltatásairól és aktuális szabályozásokról, valamint a workshopon lehetőség nyílt szakmai párbeszédek lefolytatására is.
A zárt körben szervezett szakmai rendezvényen vendégelőadást tartott a European Digital Finance Association (téma: EDFA-Ernyőszervezetek bemutatása), a Magyar Nemzeti Bank (témák: Fizetési stratégia 2010-2030 Magyarország; Azonnali fizetések Magyarországon; Digitalizáció és Fraud Magyarországon), a GIRO Zrt. (téma: GIROInstant/AFR), Capsys Informatikai Kft. (téma: Hogyan tudjuk hatékonnyá tenni az Azonnali Fizetési Rendszert?), valamint a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (téma: Smart Platform-határon átnyúló digitális ökoszisztémák és értékláncok). A vendégelőadásokat követően a résztvevőknek lehetőség volt networking alkalmon is részt venni.
EFISZ
Március 26-án az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) és Magyarország Brüsszeli Nagykövetsége közös rendezvényt szervez a Liszt Intézetben Brüsszelben.
A szakmai workshop célja, illetve fókusza a magyar fizetési ökoszisztéma bemutatása az Azonnali Fizetési Rendszer 2020-as indulása óta levont tapasztalatok tekintetében. A fentieken túl, az EFISZ és nemzetközi partnerei betekintést adnak a digitális pénzügyi szektor aktuális kapcsolódó szolgáltatásaiba és kezdeményezéseibe a rendezvényen résztvevők számára.
A networking esemény nagyszerű lehetőség a jó gyakorlatok megosztására, valamint teret ad szakmai párbeszédre az új szolgáltatásfejlesztések támogatása érdekében.
A részvétel regisztrációhoz kötött, a workshopra való jelentkezés esetén március 15-ig közvetlenül a szervezőknek lehet jelezni: blasko.judit@efisz.hu; dorottya.bosze@mfa.gov.hu
2023. október 25-én kerültek megrendezésre az European Digital Finance Association (EDFA) szervezésében az aktuális szabályozási kérdésekről szóló egyeztetések az Európai Unió illetékes döntéshozóival. A brüsszeli egyeztetés-sorozaton az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetség (EFISZ) részéről a szervezet Főtitkára vett részt.
Az „Empowering EU Consumers: National Implementation of the Consumer Credit Directive (CCD)” és az „European Financial Data Space: The Transformative Impact of PSD3, PSR and FIDA” témakörben az EDFA munkacsoportjainak beszámolóin, vitaindító javaslatain kerültek egyeztetésre, az EU bizottsági delegáltjaival szakmai panelbeszélgetéseket tartottunk.
A fogyasztói hitelekről szóló irányelv kapcsán történt alkalmon a CCD nemzeti szintű megvalósításáról volt szó. Az eseményen uniós intézmények képviselői, nemzeti szabályozó hatóságok illetékesei, valamint iparági szövetségek találkoztak, hogy megvitassák a CCD átültetésének lehetséges előnyeit és keresztmetszeteit.
Az EU pénzforgalmi piacának jövőjéről szóló alkalmon szakpolitikai döntéshozókkal, szakértőkkel és iparági szövetségi vezetőkkel történtek szakmai találkozók, és volt szó a releváns szabályozások jogalkotásának várható ütemezéséről is.
Az ENSZ 2023-as évi klímacsúcsa, a COP28 UAE elnöksége alatt az Egyesült Arab Emírségek Központi Bankja (CBUAE), a Nemzetközi Fizetések Bank Innovációs Központja (BISIH) és az Emirates Institute of Finance (EIF) összefogása által elindításra kerül a COP28 UAE TechSprint.
Ez az úttörő kezdeményezés technológiai szakembereket, innovátorokat, adattudósokat, nonprofit intézményeket, pénzügyi szolgáltatási szektort, illetve más magán- vagy közszférában dolgozó szereplőket kíván összehozni, hogy versenyképes AI, blokklánc, IoT és szenzor tech megoldásokat hozzanak létre, melyeket a pénzügyi ágazat a klímaváltozással kapcsolatos fellépések támogatására hasznosíthatnak.
Az Egyesült Arab Emírségek Központi Bank Fintech Irodája a lehetőség kiajánlása kapcsán vette fel a kapcsolatot az EFISZ egyesülettel számos szakmai szövetség mellett, és kezdődött el a lehetséges megoldások feltárása.
EFISZ
Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett: az Egyesület ezúttal az elektronikus fizetési és digitalizációs trendek kapcsán végezte el a felmérését.
A reprezentatív mintavételre 2023. március vége, illetve április közepe között került sor az internetező felnőtt lakosság körében, a piackutatás 2000 fő online lekérdezésével zajlott le. A véleménykutatás kérdései leginkább az elektronikus fizetési és digitalizációs trendekre vonatkoztak.
Akárcsak az előző adatfelvétel során (90-94-81 százalék), 2023 áprilisában is a bankkártyás fizetés, a banki átutalás és az online fizetés a legismertebb készpénzmentes fizetési megoldások (93-91-80 százalék hallott róluk).
Közel minden felnőttkorú internetező magyar (97 százalék) kipróbált már legalább egyszer valamilyen elektronikus fizetési megoldást, és 89 százalék azok aránya, akik rendszeresen így fizetnek. A bankkártya és a banki átutalás a leginkább használt fizetési megoldások, az előbbit 85 százalék próbálta ki és 75 százalék használja rendszeresen, az utóbbit pedig 79 százalék próbálta ki, viszont csak 43 százalék vált rendszeres használójává.
A készpénzhelyettesítő megoldásokkal (is) fizető válaszadók elsősorban élelmiszer vásárlásakor (66 százalék) és közüzemi szolgáltatás befizetésekor (51 százalék) szoktak elektronikusan fizetni, 56-42 százalék azok aránya, akik rendszeresen készpénzhelyettesítő megoldásokkal intézik ezeket a tranzakciókat.
Hasonlóan az előző adatfelvételhez, 2023 áprilisában a kutatás résztvevőinek közel fele (49 százalék) gyakrabban fizet elektronikus módon, mint készpénzzel, a csak készpénzt használók aránya csupán 10 százalék.
A megkérdezettek 89 százaléka rendelkezik bankszámlával, a jelenleg dolgozók aránya pedig 66 százalék. A bankszámlával rendelkező dolgozók döntő többsége (92 százalék) számlájára kapja fizetésének legalább egy részét, 85 százalék az egészet.
A bankszámlával rendelkezők több, mint háromnegyede (77 százalék) törekszik rá, hogy havonta csak annyi pénzt vegyen fel készpénzben a bankszámlájáról, ami után nem kell banki költséget fizetnie, leginkább a felsőfokú végzettségűekre és a 60 év felettiekre (87-85 százalék) jellemző ez az állítás.
A kutatás résztvevőinek fele tudja, hogy 200.000 Ft-ot olcsóbb kifizetni bankkártyával, mint felvenni a bankautomatából, a felsőfokú végzettségűek és a fővárosban élők a leginkább tájékozottak ebben (65-57 százalék).
A készpénzmentes fizetési megoldásokat használók 78 százalékára igaz, hogy előnyben részesítik versenytársaikkal szemben azokat az üzleteket/szolgáltatókat, akiknél lehet elektronikus módon fizetni, és 82 százaléknak alapelvárás, hogy az üzletben legyen lehetőség készpénzhelyettesítő megoldással fizetni. Mindkét állítás leginkább a felsőfokú végzettségűekre (86-91 százalék) és a 60 év felettiekre (83-87 százalék) igaz.
A készpénzhelyettesítő megoldásokkal (is) fizetők körülbelül fele (51 százalék) nyilatkozott úgy, hogy általában hosszútávon tudatosan kerüli az olyan üzleteket/szolgáltatókat, akiknél nem lehet elektronikus módon fizetni, a csak készpénzes fizetési lehetőség kerülése is elsősorban a 60 év felettiekre (64 százalék) és a felsőfokú végzettségűekre (60 százalék) jellemző.
EFISZ
EFISZ_Piackutatás_2023 tavasz
Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége örömmel üdvözli tagjai között a GRÁNIT Bankot, melynek csatlakozásával tovább bővült és további lendületet kapott az egyesület tevékenysége.
Az EFISZ stratégiai céljai megvalósításának érdekében tagjai és partnerei közreműködésével folyamatosan együtt dolgozik a hazai és nemzetközi elektronikus fizetési ökoszisztéma fejlesztésén, a szakmai együttműködések elősegítésén, a stratégiai környezet elemzésén, az elektronikus fizetési szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók védelmén, az innovatív, készpénzmentes fizetési megoldások, illetve új szolgáltatási értékláncok létrehozásának támogatásán.
Ennek tükrében kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a digitális banki üzleti modellt Magyarországon elsőként megvalósító GRÁNIT Bankkal bővült a Szövetség tagjainak sora.
„A GRÁNIT Bank már 2010-ben digitálisnak született” nyilatkozta Hegedüs Éva, a GRÁNIT Bank elnök-vezérigazgatója. Ügyfeleinket a kezdetektől fogva fiókhálózat nélkül, elsősorban elektronikus csatornákon, okoseszközökön szolgáljuk ki. Missziónknak tekintjük, hogy évről évre olyan piacvezető innovatív pénzügyi megoldásokkal jelenjünk meg, amelyek révén az ügyfelek számára a bankolás gyorsabb, egyszerűbb, élményszerű és költséghatékony. Megtisztelő számunkra, hogy most már a Szövetség keretein belül, az EFISZ tagokkal együtt is tehetünk azért, hogy a digitális pénzügyi megoldások ismeretét és elterjedését a mindennapok természetes részévé tegyük.”
„Nagy öröm számunkra is, hogy a GRÁNIT Bankot tagjaink között köszönthetjük, hiszen a Bank tevékenységét nyomon követve egyértelmű, hogy a hazai és nemzetközi viszonylatban is jelentős innovációs kezdeményezéseivel, digitális megoldásaival, fiataloknak szóló programjával, valamint a fenntarthatóság irányába tett törekvéseivel jelentősen elősegíti a tudatos és környezetbarát fizetési és vásárlási döntéseket.” hangsúlyozta Veres Mihály, az EFISZ elnöke.
Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett: az Egyesület ezúttal az elektronikus fizetési megoldásokat használók körében végezte el a felmérését.
A reprezentatív mintavételre 2022. szeptember végén, illetve októberben került sor az internetező felnőtt lakosság körében, a piackutatás 1500 fő online lekérdezésével zajlott le. A véleménykutatás kérdései leginkább az elektronikus fizetési megoldások használatára vonatkoztak.
Akárcsak 2022 nyarán (94-93-84 százalék), idén ősszel is a banki átutalást (94 százalék), a bankkártyás fizetést (90 százalék) és az online fizetést (81 százalék) ismerik a legmagasabb arányban magyar internetező felnőttek a készpénzmentes fizetési megoldások közül.
Az internethasználó magyar felnőttek közel kilenctizedére (89 százalék) jellemző, hogy vásárlásai során használ legalább egy elektronikus fizetési megoldást. A megkérdezettek elsősorban vásárláskor (76 százalék) és online vásárláskor (71 százalék) fizetnek elektronikusan. A közüzemi számlákat jellemzően bankkártyával szokták befizetni (38 százalék).
A készpénzmentes fizetési megoldást használók fele gyakrabban fizet elektronikus módon, mint készpénzzel, és akárcsak 2022 nyarán, most is 59 százalék azok aránya, akik szívesen fizetnek készpénzhelyettesítő megoldásokkal.
Az elektronikus fizetési megoldásokat használók többsége (87 százalék) hetente legalább egyszer készpénzmentesen fizet, ezen belül 35 százalék legalább naponta egyszer. Az előző adatfelvételhez képest (42 százalék) 2022 őszén 7 százalékpontot csökkent a napi rendszerességgel elektronikus fizetési megoldásokat használók aránya.
Az azonnali fizetést, valamint a QR kódos fizetést az internetező magyarok többsége ismeri (56-58 százalék), azonban az előbbit kétszer annyian használják, mint az utóbbit (40-21 százalék).
Azon válaszadók körében, akik szerint az elektronikus fizetési megoldásoknak van olyan előnye, ami kiemelkedőbb, 35 százalék a gyorsaságot rangsorolta az első helyre.
A kizárólag készpénzt használó válaszadók negyede (26 százalék) egyik felsorolt lehetőség esetén sem használna elektronikus fizetési megoldásokat, 17-17 százalékuk akkor fizetne elektronikusan, ha ezek a fizetések biztonságosabbak lennének, valamint, ha kedvezményeket kapnának a fizetésekért.
Minden második megkérdezett (53 százalék) internetes hirdetésekből, portálokról tájékozódik fizetési megoldásokról.
EFISZ