Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) január 12–13-án Brüsszelben folytatott szakmai egyeztetéseket az Európai Bizottság több főigazgatóságával.
A találkozók célja az volt, hogy a magyar elektronikus fizetési és digitális szolgáltatási ökoszisztéma eredményei, az azonnali fizetési infrastruktúra tapasztalatai, valamint a hazai interoperabilitási megoldások közvetlenül jelenjenek meg az európai digitális pénzügyi szabályozási diskurzusban.
A delegáció részt vett a European Digital Finance Association által szervezett 13. Fintech Visits programon is, amely az európai fintech szakpolitikai párbeszéd egyik kiemelt fóruma.
Interoperabilitás és egységes digitális élmény – a magyar modell bemutatása a DG FISMA számára
A DG FISMA vezetői és szakértői előtt az EFISZ bemutatta:
- a 2020 óta működő, kötelező azonnali fizetési infrastruktúrát,
- az egyenlő hozzáférésre épülő piaci modellt,
- valamint az interoperabilitásra és egységes felhasználói élményre törekvő hazai megoldásokat.
Kiemelt téma volt:
- a digitális szolgáltatási ökoszisztéma részeként hosszú ideje sikeresen működő Nemzeti Mobilfizetési Rendszer, amely egységes elvekre épülő, államilag koordinált infrastruktúrát biztosít a csatlakozó partnerek számára;
- a QR-, NFC-, deep link- és request to pay megoldások összehangolt alkalmazása;
- a „qvik” szolgáltatás, amely NFC-alapon POS-terminálon is képes azonnali fizetést indítani.
A szakértők visszajelzései alapján a magyar modellek gyakorlati tapasztalatai releváns inputot jelenthetnek az európai digitális fizetési stratégiai keretrendszer továbbfejlesztéséhez.
DG JUST – 28th Regime és innovációs pilotok
A DG JUST vezetőivel folytatott egyeztetés fókuszában a 28th Regime innovációs keret állt.
Az EFISZ hangsúlyozta, hogy a szabályozási keretek kialakítása mellett szükség van valós piaci mintaprojektek elindítására is, amelyek strukturált visszajelzést adnak a szabályozóknak, és biztosítják, hogy az új európai versenyképességi keret a tényleges piaci működésen alapuljon.
A magyar álláspont már megjelent az EDFA korábbi position paper dokumentumaiban, így a hazai szakmai megközelítés európai szinten is láthatóvá vált.
Magyar mintapélda: szabályozott, mégis innovációbarát működés
Az EFISZ kiemelte, hogy Magyarországon a digitális fizetési átállás sikerét három tényező együttesen biztosítja:
- stabil és átlátható szabályozási környezet,
- folyamatos, strukturált szakmai párbeszéd a piac és a hatóságok között,
- a digitális szolgáltatások terjedésének ösztönzése és támogatása.
Ez a modell jól illeszkedik az európai digitális szuverenitási és versenyképességi törekvésekhez, és gyakorlati példát kínál arra, miként lehet a nemzeti együttműködéseket európai szintű értékké formálni.
Jövőkép: aktív magyar jelenlét az európai fizetési tér alakításában
Az EFISZ célja, hogy a magyar elektronikus fizetési ökoszisztéma eredményei beépüljenek:
- a kialakuló európai fizetési szabványokba,
- a European Payments Alliance (EuroPA) kezdeményezéseibe,
- a PSD3/PSR utáni új működési keretekbe.
A szövetség 2026-ban is folytatja az intézményi együttműködéseket annak érdekében, hogy a magyar innovációk aktív szerepet játsszanak az európai digitális pénzügyi tér fejlődésében.
A digitális fizetési infrastruktúra mint versenyképességi alap
Ezek az együttműködések túlmutatnak a szakpolitikai egyeztetéseken: közvetlenül hozzájárulnak a digitális gazdaság versenyképességének erősítéséhez.
A magyar azonnali fizetési infrastruktúrára és a Nemzeti Mobilfizetési Rendszerre épülő interoperábilis modell bizonyítja, hogy a szabályozott, mégis innovációbarát környezet képes egyszerre biztosítani a piaci versenyt, az egységes felhasználói élményt és a technológiai fejlődést.
Az ilyen stabil digitális alaprétegek gyorsítják a gazdasági tranzakciókat, ösztönzik az innovációt és megalapozzák a versenyképes, integrált európai digitális gazdaság működését.
