Digitális euró: egyre inkább infrastruktúra- és versenyképességi kérdés
Az Európai Központi Bank kommunikációjában egyre hangsúlyosabban jelenik meg, hogy a digitális euró nem csupán új fizetőeszköz, hanem közös európai fizetési infrastruktúra is lehet, amelyre a piaci szereplők további szolgáltatásokat és innovációkat építhetnek. Ezzel párhuzamosan erősödik az európai pénzügyi szuverenitás és versenyképesség szerepe is.
A kialakuló modell nem a piaci fizetési megoldások kiszorítására épül. A bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók a közös infrastruktúrára saját ügyfélélményt és hozzáadott értékű szolgáltatásokat építhetnek. A digitális euró így egy olyan közös digitális alapréteggé válhat, amely új innovációs és üzleti lehetőségeket is teremthet az európai fizetési ökoszisztémában.
A digitalizáció gyorsulása közben a készpénz továbbra is meghatározó: az EKB friss felmérése szerint az euróövezet fizikai elfogadóhelyeinek 92%-a továbbra is elfogad készpénzt, miközben a mobilfizetések elfogadottsága 2024 és 2026 között 36%-ról 68%-ra nőtt. A jövő fizetési környezete így várhatóan több, egymás mellett működő fizetési megoldásra épül.
Magyarország számára az Azonnali Fizetési Rendszer, a Qvik és a fejlett digitális fizetési szolgáltatások fontos alapot jelentenek. A hazai infrastruktúrák, szolgáltatói képességek és fejlesztési tapasztalatok lehetőséget teremthetnek arra, hogy Magyarország ne pusztán alkalmazkodjon az új európai fizetési környezethez, hanem aktívan kapcsolódjon annak fejlődéséhez.
A digitális euróra való felkészülés ezért nemcsak szabályozási és technológiai feladat, hanem hazai innovációs és versenyképességi lehetőség is. A stratégiai kérdés az, hogy a felkészülési időszakot mennyire tudjuk tudatosan felhasználni a hazai fizetési ökoszisztéma és szolgáltatói képességek további erősítésére.
A szakmai összefoglaló letölthető.
