Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) szakmai műhelymunkájának részeként 2021-ben is folytatta a szakmai fórumok és kerekasztal-beszélgetések megrendezését. Idén négy online workshop keretében beszélgettek a szakértők a digitális pénzügyi szektor aktualitásairól, az iparági- és általánosságban a releváns technológiai trendekről, tapasztalataikról, valamint elemezték a hazai, európai és globális trendeket.
Az EFISZ fintech kerekasztal-beszélgetések teljes anyaga hamarosan elérhető lesz!
Jelen Adatvédelmi tájékoztatóban az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (a
továbbiakban: Adatkezelő, EFISZ) a Weboldal (www.efisz.hu) Felhasználói (a továbbiakban:
Felhasználó, Érintett) számára ismerteti a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapvető
információkat, az adatok védelme érdekében megtett szervezési és technikai
intézkedéseket, valamint a Felhasználó ezzel kapcsolatos jogait, és azok érvényesítésének
lehetőségeit.
Tisztelt Látogatóink!
Tájékoztatjuk, hogy honlapunk vagy bármely oldalának megnyitása a jelen nyilatkozatunkban foglaltak elfogadását jelenti.
Szerzői jog
Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) weboldalain elhelyezett minden képi megjelenést, szöveget, letölthető dokumentumot, információt, egyéb tartalmat, ide értve azok elrendezését, megjelenési formáját is, szerzői jog védi. Hivatkozni rájuk, idézni belőlük csak a forrás pontos megjelölésével lehet. A weboldalakon található tartalmak egészének vagy valamely azonosítható részének bármilyen formában történő felhasználása – a személyes használatot meghaladó mértékben – kizárólag az EFISZ kifejezett, erre vonatkozó előzetes írásos engedélyével lehetséges.
A weboldalakon található információk
Az EFISZ weboldalain megjelenő információk, adatok kizárólag tájékoztatásul szolgálnak. Az EFISZ törekszik ezen információk folyamatos frissítésére, azonban azok teljességéért, pontosságáért, naprakészségéért nem vállal felelősséget.
Linkek
Weboldalaink néhány olyan kapcsolódási pontot (linket) tartalmaznak, amely más szolgáltatók, illetve partnerek oldalaira irányítják a T. Látogatót. Az EFISZ mindent elkövet annak érdekében, hogy csak olyan oldalakhoz biztosítson kapcsolatot, amelyek az EFISZ által képviselt magas szintű technikai és tartalmi követelményeknek eleget tesznek. Ezen szolgáltatók adat- és információvédelmi gyakorlatáért azonban az EFISZ nem vállalhat felelősséget. Az EFISZ honlapjáról linkek segítségével elérhető partnercégek weboldalain szereplő információkat az EFISZ nem ellenőrzi, ezek elérhetőségéért, formai és tartalmi helyességéért felelősséget nem vállal. Az EFISZ kizárja felelősségét minden olyan, harmadik személy által létrehozott vagy közzé tett dokumentumért, információért, amely esetlegesen az EFISZ weboldalaihoz kapcsolódik.
A személyes adatok védelme
Az EFISZ bármely, a weboldalai használata során tudomására jutott személyes adatot az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény, valamint a személyes adatok gépi feldolgozásához kapcsolódóan az egyének védelméről szóló 1998. évi VI. törvény rendelkezései szerint kezel. Az EFISZ az interneten keresztül hozzá eljuttatott minden adatot ugyanolyan védelemben részesíti, mintha azokat egyéb úton bocsátották volna rendelkezésére.
A közgyűlés az EFISZ 2017. évi beszámolóját a mellékelt fájlok formájában fogadta el:
A közgyűlés az EFISZ 2018. évi beszámolóját a mellékelt fájlok formájában fogadta el:
A közgyűlés az EFISZ 2019. évi beszámolóját a mellékelt fájlok formájában fogadta el:
A közgyűlés az EFISZ 2020. évi beszámolóját a mellékelt fájlok formájában fogadta el:
A közgyűlés az EFISZ 2021. évi beszámolóját a mellékelt fájlok formájában fogadta el:
A közgyűlés az EFISZ 2022. évi beszámolóját a mellékelt fájlok formájában fogadta el:
A közgyűlés az EFISZ 2023. évi beszámolóját a mellékelt fájlok formájában fogadta el:
Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről: a Szövetség ezúttal vidéki szintű felmérés keretében mérte fel a magyar lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteit, preferenciáit és igényeit a koronavírus okozta megváltozott helyzetben.
Az országos reprezentatív mintavételre a főváros és a megyeszékhelyeken kívül élő felnőtt magyar lakosság körében került sor 2021. májusban. A célcsoport az alábbi módon tevődött össze: a fővárosi és a megyeszékhelyeken kívül élő 18 év feletti magyar lakosság („vidéki minta”), illetve a 6 kiválasztott városban (Balassagyarmat, Balatonfüred, Sátoraljaújhely, Sopron, Szentendre, Szentes) élő 18 év feletti magyar lakosság („városi minta”). A kutatás illeszkedik az EFISZ, a pandémia alatt indított kutatási sorozatába, amely a hazai felhasználók elektronikus fizetéssel kapcsolatos preferenciáit vizsgálja országos, nagyvárosi, ill. vidéki Magyarország bontásban.
A májusi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai vidéki lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi, valamint arra, hogy elektronikus fizetéskor a lakosság ezen része milyen tényezőket részesít előnyben a pandémiás helyzetben.
A kutatás összegzése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vidéki háztartások is az országos mintákhoz hasonlóan alkalmazzák az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat, illetve jelentős hányaduk rendelkezik a szolgáltatások eléréséhez szükséges eszközökkel. Az internet-ellátottságnak köszönhetően jelentős azon idő is, amit a különféle internetes szolgáltatások igénybevételével töltenek a válaszadók.
A válaszadók közel kétharmada a mobiltelefonján keresztül internetezik – azonban az elektronikus vásárlási arányokban, vagy az elektronikus banki szolgáltatások igénybevételében még elmaradásban vannak az országos mintákhoz képest. Az elektronikus fizetéshez kapcsolódó QR-kód technológia terén még jelentős a lemaradás, körülbelül ötödük ismeri és használja ezt a lehetőséget, míg az NFC technológiát a többség nem ismeri.
A legismertebb fizetési lehetőségek a készpénzt követően a bankkártyás fizetés terminálnál-érintéssel, illetve lehúzással. Az utalás lehetőségét és a bankkártyás online fizetési lehetőségeket a többség szintén ismeri. A legkevésbé ismert elektronikus fizetési megoldások a vidéki mintában is a prepaid kártya és az alternatív szolgáltatók által kínált fizetési megoldások (pl.virtuális tárca).
Azon felhasználók, akik már megismerkedtek az elektronikus fizetéssel, azok többsége szívesen használja is ezeket. A legkedveltebb elektronikus fizetési mód a használók körében az érintéses fizetés bankkártyával. Erre a fizetés módra 45 százalék szerint az összes felsorolt pozitív tulajdonság jellemző.
Ugyanakkor az is egyértelműen megállapítható a kutatásból, hogy az elektronikus fizetési módok mellőzésének legfőbb oka a megszokás: megszokásból szeretünk még mindig készpénzzel fizetni. Ami talán bíztató, hogy már egyre többen követik a költségeket, azaz egyre tudatosabbak a felhasználók, és már azt is figyelik, hogy a készpénzfelvétel költsége is jelentős tétel lehet.
Az elektronikus fizetés elterjedésében fontos elem a felhasználók megfelelő információkkal történő ellátása, tájékoztatása. A vidéki minta, igazodva az országos és nagyvárosi mintákhoz, szintén a családtól, barátoktól kapott információk jelentőségét emeli ki az új elektronikus fizetési lehetőségek megismerésében. A saját pénzügyi tudás értékelése közepes. Azzal, hogy leginkább családtagok segítségével igyekeznek fejleszteni pénzügyi tudásukat a válaszadók, egyértelműen megállapítható, hogy az elektronikus fizetési világgal kapcsolatos szolgáltatások további elterjesztéséhez fontos az ügyfelek bizalmának elnyerése.
A felhasználók többsége, 61 százaléka már használja saját bankjának elektronikus fizetési szolgáltatását. Körülbelül minden harmadik megkérdezett telekommunikációs, illetve közüzemi szolgáltató elektronikus fizetési lehetőségeit (is) igénybe veszi. A netbankot és a mobilbankot is elsősorban átutalásra, egyenleg megtekintésére használják. A felmérés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a családokat érintő közüzemi és egyéb szolgáltatások megfelelő digitalizációjával ez az arány tovább javítható.
A járványügyi helyzet jelentősen segítette a digitális szolgáltatások, illetve az elektronikus fizetések terjedését. A felhasználók széles rétege ismerkedett meg az új lehetőségekkel, az egészségügyi szempontból is biztonságos fizetési módokkal. Ugyanakkor az is megállapítható a kutatási sorozat adataiból, hogy a szolgáltatóknak közösen kell dolgozni azért, hogy a felhasználók a pandémia lecsengése után már megszokásból, a digitálisan elérhető szolgáltatásokat vegyék igénybe.
Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) tagjai közreműködésével újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről. A Szövetség ezúttal megyeszékhely-szintű városi felmérés keretében mérte fel a magyar lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteit, preferenciáit és igényeit a koronavírus okozta megváltozott helyzetben.
A 2020. szeptember-októberi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi, valamint arra, hogy elektronikus fizetéskor a lakosság milyen tényezőket részesít előnyben a pandémia okozta rendkívüli helyzetben.
A fogyasztói szokások kutatásából egyértelműen kiderült, hogy a hazai lakosság egyre nagyobb számban használ korszerű infokommunikációs eszközöket, ezen eszközökön pedig egyre többen vesznek igénybe elektronikus fizetési szolgáltatásokat.
A korábbi kutatások eredményeivel összevetve látható, hogy továbbra is a készpénz a leginkább használt fizetési eszköz, de a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a különböző készpénzkímélő fizetési megoldások volumene.
A fogyasztói szokások elemzéséből kiderült, hogy a prepaid kártyákra épülő szolgáltatásokban továbbra sincs robbanásszerű növekedés, ugyanakkor a mobilfizetési megoldások népszerűsége növekszik.
Az elektronikus fizetési szolgáltatásokban egyre népszerűbbek a QR-kód alapú megoldások a felhasználók körében, ugyanakkor a felhasználók már figyelnek a szolgáltatások árára is, és ez a választási preferenciáikat is befolyásolja.
A kutatás rávilágít arra is, hogy kezdünk egyre tudatosabb felhasználók lenni, illetve egyre jobban figyelünk a pénzügyi tudatosságra való nevelésre is.
„Összességében elmondható, hogy a járványügyi helyzetben egyre nyitottabbak lettek a felhasználók a korszerű digitális szolgáltatásokra és az ezekhez kapcsolódó elektronikus fizetési lehetőségek alkalmazására. Ezek a szolgáltatások segíthetik a gazdaság működésének a fenntartását ebben a pandémiás helyzetben is. A felhasználók nyitottsága egyben lehetőséget is jelenthet a hazai vállalkozásoknak, hogy korszerű, innovatív és versenyképes megoldásokkal jelenjenek meg a piacon, tovább növelve ezzel a gazdaság ellenálló képességét” – nyilatkozta Veres Mihály, az EFISZ elnöke.
Az Elektronikus Fizetési Stratégia (EFS) kialakításával kapcsolatos szakmai munka részeként, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) tagjai közreműködésével országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről, ezúttal a járványügyi helyzetben.
A kutatás kitért a lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteire, preferenciáira, valamint igényeire a koronavírus okozta rendkívüli helyzetben.
Országos reprezentatív mintával, telefonos lekérdezéssel véleménykutatást készíttetett az EFISZ egyesület a 18 éves, vagy idősebb magyarországi lakosok körében. A 2020. májusi-júniusi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi, valamint arra, hogy elektronikus fizetéskor a lakosság milyen tényezőket részesít előnyben a koronavírus okozta járványügyi helyzetben.
A háztartások többsége rendelkezik bankkártyával, okostelefonnal és laptoppal (is). A kutatásban résztvevők közel 80 százalékának van otthonában internet előfizetés (az EFISZ 2019. júniusi kutatása szerint a válaszadók közel 70 százalékának volt otthon internet előfizetése). A válaszadók 66 százaléka mobiltelefonját használja internetezésre (a tavalyi kutatás szerint 52 százalék használta internetezésre a mobiltelefonját). Azok tábora, akik egyáltalán nem használnak internetet, 18 százalék. Az internetezők körében a többség, 72 százalék az előző héten mindennap használta az internetet. Az átlagidő, melyet internetezéssel töltöttek naponta a megkérdezettek, 4 óra (a tavalyi évben a felmérés szerint átlag 3 óra volt a napi internetezés ideje). Közel kétharmaduk napi szinten használja az internetet kapcsolattartásra és hírek olvasására. A kutatásban résztvevők közül szinte mindenkinek van saját használatú mobiltelefonja (a 2019. évi véleménykutatás alapján a válaszadók 89 százaléka rendelkezett saját használatú mobiltelefonnal). Körükben 70 százalék okostelefonnal, 26 százalék pedig hagyományos készülékkel rendelkezik. A mobiltelefonnal rendelkezők körében 45 százaléknak van mobilinternet előfizetése telefonján, körülbelül minden negyedik válaszadónak pedig nem alkalmas internetezésre a készüléke. A kitöltők közel fele napi szinten használja közösségi oldalak látogatására mobiltelefonját. Applikációkat közel 30 százalék használ legalább naponta egyszer telefonján.
A készpénz után a legismertebb fizetési módok a bankkártyás fizetés terminálnál érintéssel, illetve lehúzással (az EFISZ 2019. évi felmérése szerint szintúgy a készpénz volt a legismertebb fizetési mód a válaszadók körében, azt követően említették meg a válaszadók a bankkártyás fizetést). Az utalás lehetőségét, a bankkártyával való fizetést online módon, valamint mobilfizetési lehetőséget a többség szintén ismer. A legkevésbé ismert elektronikus fizetési megoldások 2020-ban is a prepaid kártya és a virtuális tárca. Az adott fizetési módot ismerők körében a készpénz a legelterjedtebb, szinte minden megkérdezett használja a mindennapokban. A kérdésre válaszolók többsége legalább heti egyszer használja fizetésre a készpénzt, az érintéses bankkártyás fizetési lehetőséget, illetve ugyanezen mód lehúzással történő változatát. Mobilfizetést, virtuális tárcát és utalást a többség havonta, vagy annál is ritkábban vesz igénybe.
Azon válaszadók körében, akik egy felsorolt elektronikus fizetési megoldást sem használnak, közel kétharmad azok tábora, akik megszokásból fizetnek készpénzzel.
A válaszadók leginkább az egyenlegük megtekintésére, valamint átutalásra használják a netbankot, illetve a mobilbankot. Azok aránya, akik nem rendelkeznek netbankkal, illetve mobilbankkal, 45 és 55 százalék. A netbankot használók havonta átlagosan 5 alkalommal, míg a mobilbankot használók átlagosan 7 alkalommal lépnek be ezen felületekre.
A kitöltők közel 40 százaléka szerint hatékony az elektronikus szolgáltatások ajánlása a banki vagy befektetési szolgáltatók esetében. Magas azok aránya, akik nem tudtak ezzel kapcsolatban válaszolni. A többség elégedett a bankok, pénzügyi szolgáltatók ügyfélszolgálatain dolgozó kollégák tájékoztatásával. Körülbelül 20 százalék nem kér ilyen jellegű segítséget. A megkérdezettek leginkább család, barátok által ismerkedtek meg az elektronikus fizetési lehetőségekkel, illetve rajtuk keresztül szoktak értesülni az ezzel kapcsolatos újdonságokról is.
Az elektronikus fizetési szolgáltatások minőségének javításával kapcsolatos elégedettség a banki, telekommunikációs szolgáltatások, az online vásárlás és a közüzemi szolgáltatások területein a legmagasabb. A kérdésre válaszolók számára az egészségügy, a hivatalos ügyintézés, a banki szolgáltatások, az oktatás és a közüzemi szolgáltatások területein a legfontosabb az elektronikus fizetési szolgáltatások minőségének javítása.
A válaszadók többsége használja saját bankjának elektronikus fizetési szolgáltatását. Minden negyedik megkérdezett telekommunikációs szolgáltató, 15 százalék pedig közüzemi szolgáltató elektronikus rendszerét (is) igénybe veszi. Minden negyedik kitöltő nem használ elektronikus fizetési szolgáltatást. Az egyes elektronikus fizetési szolgáltatásokkal való elégedettség magas a felhasználók körében és szívesen ajánlanák is azokat másoknak.
A kérdésre válaszolók többségének nincs a telefonján mobilfizetési alkalmazás. Azok aránya, akiknek van, és használják is, 16 százalék. Prepaid kártyás pénzügyi szolgáltatást a megkérdezettek jelentős többsége nem ismer. A kutatásban résztvevők háromnegyede hallott az azonnali átutalás bevezetéséről. A PSD 2 ről, az EU Új Fizetési Irányelvéről minden tizedik kitöltő hallott már.
A járványügyi helyzet kialakulása óta a megkérdezettek 35 százaléka elektronikus módon fizet, amikor csak lehet, illetve az esetek többségében a készpénz használatát elkerülendően. Minden harmadik válaszadó ugyanolyan gyakorisággal használt előtte is elektronikus fizetési lehetőséget.
Az Elektronikus Fizetési Stratégia (EFS) kialakításával kapcsolatos szakmai munka részeként, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) tagjai közreműködésével országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről. A kutatás kitért a lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteire, preferenciáira, valamint igényeire is. Országos reprezentatív mintával, személyes lekérdezéssel kérdőíves...
Az Etikai Kódex elfogadásának dátuma: 2018. január 22., életbe lépésének dátuma: 2018. március 23.