2021. május 21-én együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a V4 Smart Platform korábbi hazai iparági partnerei (OTP Bank Nyrt., MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., i-Cell MobilSoft Zrt., Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és SAP Hungary Kft.) a V4SP 2 projekt vonatkozásában. 

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. Magyarország 2017-2018. évi V4 elnökségi időszakában indította el a szakmai párbeszédet és az együttműködések kialakítását a V4 Smart Platform megvalósítása céljából.

A V4 Smart Platform kialakításának célja, hogy a V4 tagországokban közösen bevezethető, egységesen átjárható, a lakosság kényelmét és a digitális gazdaságfejlesztést támogató szolgáltatások valósuljanak meg úgy, mint a mobilitási (közlekedési), turisztikai szolgáltatások közötti átjárhatóság biztosítása, közös, egységes elektronikus és mobilfizetési infrastruktúra létrehozása, a digitális szolgáltatások új generációjának összehangolt, nyitott modellben történő biztosítása, valamint a V4 tagországok vállalatai számára új piaci lehetőségek biztosítása.

A kitűzött célok megvalósítása érdekében a hazai iparági partnerek közreműködésével elindult egy szakmai közösség kialakítása. Az együttműködés eredményeként megfogalmazásra kerültek a határokon átnyúló lehetséges szolgáltatásfejlesztési javaslatok, valamint a nemzetközi partnerek közreműködésével kidolgozásra került a határon átnyúló digitális szolgáltatások fejlesztését támogató „White Paper”.

A 2021/2022-es magyar V4-es Elnökségi Programban a V4 Smart Platform 2 projekt a korábbi Elnökségi Programban elindított kezdeményezés folytatása.

2021. július elsejétől Magyarország tölti be a Visegrádi Együttműködés soros elnöki tisztségét, és ezen Elnökségi Program részeként valósul meg a projekt a korábbi hazai iparági partnerek (OTP Bank Nyrt., MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., i-Cell MobilSoft Zrt., Nemzeti Mobilfizetési Zrt., SAP Hungary Kft.) közreműködésével.

A V4SP 2 projekt fő célja az együttműködő partnerekkel a lehetséges szolgáltatások üzleti, jogi és technológiai modelljeinek a kidolgozása és határon átívelő szolgáltatások összekapcsolásával megvalósuló mintaprojektek előkészítése.

További célkitűzés a turisztikához kapcsolódó, komplex szolgáltatási értékláncok kialakítása, előkészítése rugalmas tervezhetőséggel, átjárhatóság biztosításával és innovatív digitális megoldásokkal. 

A projekt lehetőséget biztosít arra is, hogy a Visegrádi Együttműködés tagországai bizonyos szegmensekben a digitalizáció segítségével közös, egységes, átjárható piacot hozzanak létre.

A 2021/2022-es magyar V4 Elnökség hivatalos elnökségi programfüzete itt olvasható (új lapon nyílik).

A globális, az európai, valamint a hazai digitalizációs trendek elemzése egyértelműen azt mutatja, hogy az elkövetkezendő években komoly robbanás várható az elektronikus és mobilfizetési piacon. A felhasználók egyre tudatosabb fogyasztókká válnak, már a hazai lakosság részéről is egyre nagyobb igény mutatkozik a korszerű digitális szolgáltatások iránt. Magyarország ebben a tekintetben még jelentős lemaradásban van, a fizetési forgalomban még mindig a készpénz a domináns. A vidék tekintetében ez még hatványozottabban jelenik meg, hiszen sok esetben hiányoznak, vagy nem érhetők el azok a szolgáltatások, amelyek a városainkban már a felhasználók rendelkezésére állnak.

A Digitális Falu Ökoszisztéma fontos eleme a nyílt platform, amely lehetővé teszi vállalkozások számára az értékláncba történő kapcsolódást. A vállalkozások részt vehetnek az ügyfelek kiszolgálásában, a platform szolgáltatásait a saját ügyfeleik részére tudják kiajánlani. Az ökoszisztémához kapcsolódó vállalkozások ezzel a saját szolgáltatási portfóliójukat tudják fejleszteni, javítva a saját versenyképességüket a digitalizáció terén.

A korszerű, innovatív és versenyképes hazai digitalizációs megoldások bevezetései jelentősen képesek megnövelni a gazdaság ellenálló képességét, ezáltal jelentősen képes erősíteni a magyar falvak gazdasági és lakosságmegtartó erejét.

Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről: a Szövetség ezúttal vidéki szintű felmérés keretében mérte fel a magyar lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteit, preferenciáit és igényeit a koronavírus okozta megváltozott helyzetben.

Az országos reprezentatív mintavételre a főváros és a megyeszékhelyeken kívül élő felnőtt magyar lakosság körében került sor 2021. májusban. A célcsoport az alábbi módon tevődött össze: a fővárosi és a megyeszékhelyeken kívül élő 18 év feletti magyar lakosság („vidéki minta”), illetve a 6 kiválasztott városban (Balassagyarmat, Balatonfüred, Sátoraljaújhely, Sopron, Szentendre, Szentes) élő 18 év feletti magyar lakosság („városi minta”). A kutatás illeszkedik az EFISZ, a pandémia alatt indított kutatási sorozatába, amely a hazai felhasználók elektronikus fizetéssel kapcsolatos preferenciáit vizsgálja országos, nagyvárosi, ill. vidéki Magyarország bontásban.

A májusi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai vidéki lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi, valamint arra, hogy elektronikus fizetéskor a lakosság ezen része milyen tényezőket részesít előnyben a pandémiás helyzetben.

A kutatás összegzése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vidéki háztartások is az országos mintákhoz hasonlóan alkalmazzák az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat, illetve jelentős hányaduk rendelkezik a szolgáltatások eléréséhez szükséges eszközökkel. Az internet-ellátottságnak köszönhetően jelentős azon idő is, amit a különféle internetes szolgáltatások igénybevételével töltenek a válaszadók.

A válaszadók közel kétharmada a mobiltelefonján keresztül internetezik – azonban az elektronikus vásárlási arányokban, vagy az elektronikus banki szolgáltatások igénybevételében még elmaradásban vannak az országos mintákhoz képest. Az elektronikus fizetéshez kapcsolódó QR-kód technológia terén még jelentős a lemaradás, körülbelül ötödük ismeri és használja ezt a lehetőséget, míg az NFC technológiát a többség nem ismeri. 

A legismertebb fizetési lehetőségek a készpénzt követően a bankkártyás fizetés terminálnál-érintéssel, illetve lehúzással. Az utalás lehetőségét és a bankkártyás online fizetési lehetőségeket a többség szintén ismeri. A legkevésbé ismert elektronikus fizetési megoldások a vidéki mintában is a prepaid kártya és az alternatív szolgáltatók által kínált fizetési megoldások (pl.virtuális tárca). 

Azon felhasználók, akik már megismerkedtek az elektronikus fizetéssel, azok többsége szívesen használja is ezeket. A legkedveltebb elektronikus fizetési mód a használók körében az érintéses fizetés bankkártyával. Erre a fizetés módra 45 százalék szerint az összes felsorolt pozitív tulajdonság jellemző.

Ugyanakkor az is egyértelműen megállapítható a kutatásból, hogy az elektronikus fizetési módok mellőzésének legfőbb oka a megszokás: megszokásból szeretünk még mindig készpénzzel fizetni. Ami talán bíztató, hogy már egyre többen követik a költségeket,  azaz egyre tudatosabbak a felhasználók, és már azt is figyelik, hogy a készpénzfelvétel költsége is jelentős tétel lehet.

Az elektronikus fizetés elterjedésében fontos elem a felhasználók megfelelő információkkal történő ellátása, tájékoztatása. A vidéki minta, igazodva az országos és nagyvárosi mintákhoz, szintén a családtól, barátoktól kapott információk jelentőségét emeli ki az új elektronikus fizetési lehetőségek megismerésében. A saját pénzügyi tudás értékelése közepes. Azzal, hogy leginkább családtagok segítségével igyekeznek fejleszteni pénzügyi tudásukat a válaszadók, egyértelműen megállapítható, hogy az elektronikus fizetési világgal kapcsolatos szolgáltatások további elterjesztéséhez fontos az ügyfelek bizalmának elnyerése.

A felhasználók többsége, 61 százaléka már használja saját bankjának elektronikus fizetési szolgáltatását. Körülbelül minden harmadik megkérdezett telekommunikációs, illetve közüzemi szolgáltató elektronikus fizetési lehetőségeit (is) igénybe veszi. A netbankot és a mobilbankot is elsősorban átutalásra, egyenleg megtekintésére használják. A felmérés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a családokat érintő közüzemi és egyéb szolgáltatások megfelelő digitalizációjával ez az arány tovább javítható.

A járványügyi helyzet jelentősen segítette a digitális szolgáltatások, illetve az elektronikus fizetések terjedését. A felhasználók széles rétege ismerkedett meg az új lehetőségekkel, az egészségügyi szempontból is biztonságos fizetési módokkal. Ugyanakkor az is megállapítható a kutatási sorozat adataiból, hogy a szolgáltatóknak közösen kell dolgozni azért, hogy a felhasználók a pandémia lecsengése után már megszokásból, a digitálisan elérhető szolgáltatásokat vegyék igénybe.

Megtisztelő meghívást kapott az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) az egyik European Digital Finance Association (EDFA) tagtól, a Fintech Holland-tól a 2021. nyári „Amsterdam Fintech Week” online rendezvény-sorozatára. 

2021. június 9-én került megrendezésre a „Fintech Union, a European View on Digital Finance” című tematikus rendezvény, melynek részeként lehetőséget kapott a Szövetség az EFISZ ökoszisztéma bemutatására, „Roadmap of collaboration” című előadásában. 

Az EFISZ egyesület főtitkára, Dávidházy Gábor prezentációjában többek között bemutatta a 2021/2022-es magyar V4-es Elnökségi Program részeként induló V4 Smart Platform 2 projektet, illetve számos, Magyarországon megvalósult smart megoldásokat.

A koronavírus okozta pandémiás helyzet az EFISZ „életére”, működésére is jelentős hatással volt: a Szövetség 2020. évre tervezett szakmai programját aktualizálni kellett, a beütemezett eseményeket, szakmai fórumokat, munkacsoport üléseket, a kerekasztal-beszélgetéseket és a szakmai műhelymunkát az online térbe kellett folytatni. A tagok aktív közreműködésével és támogatásával, az EFISZ-szel kapcsolatos szakmai munkákkal tovább haladtunk a rendkívüli helyzetben is!

A Szövetség 2020-ban több szakmai eseményt tervezett, melyek fókuszában a hazai és nemzetközi fizetési ökoszisztémák átalakulása, az újra formálódó Európai Digitális Pénzügyi Stratégia, a hazánkban megvalósult Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) kapcsolatos tapasztalatok és annak jövőbeli szolgáltatás-fejlesztési lehetőségei, az AFR-re épülő további projektek bemutatása állt. Szakmai párbeszédet kezdtünk a fogyasztóbarát digitális szolgáltatásokról és a fogyasztóvédelmi aktualitásokról. További online események zajlottak le, többek között még olyan izgalmas témákban, mint a „Banking as a Service”, vagy a közösségi közlekedés – Közlekedési Mobiljegy (KMJ) helyi és helyközi bevezetések. Panel-beszélgetéseket folytattunk pályázati források lehetősége vonatkozásában, a digitális pénzügyek megváltozott helyzetéről, valamint a startup-oknak nyújtható pénzügyi támogatásokról.

Az EFISZ a tagok kitartó közreműködésével tavaly két országos reprezentatív közvélemény-kutatást is készített a hazai elektronikus fizetés helyzetéről: kíváncsiak voltunk a magyar lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteire, preferenciáira és igényeire a koronavírus okozta járványügyi helyzetben, majd ezeket egy megyeszékhely-szintű városi felmérés keretében is felmértük a megváltozott környezetben. A 2020-as felmérések korábbi évek felméréseivel, valamint a piaci trendek alakulásával történő összevetéséből már 2020 év végére is jól érzékelhető volt a pandémia miatt átalakuló fogyasztói szokások hatása.

Szövetségünk hazai elindulását követően tavaly év elején, Brüsszelben megalakítottuk nemzetközi hálózatunkat, a European Digital Finance Association (EDFA) nonprofit szervezetet (http://europeandigitalfinance.eu/) 9 európai fintech és elektronikus fizetéssel foglalkozó szakmai szervezettel közösen, melynek az EFISZ az alapító tagja. A jelenleg 13 ország szakmai szervezetét tömörítő nonprofit szövetség munkáját megkezdve, az Európai Unió konzultációs partnereként vett részt az Európai Unió Digitális Pénzügyi Stratégiájának kialakításában, majd annak parlamenti vitájában. Az Európai Bizottság célja volt a szeptemberben elfogadott digitális pénzügyi csomag által történő pénzügyi szolgáltatások digitális egységes piacának létrehozása. A Digitális Pénzügyi Stratégia kiemelt része az Európai Unió digitalizációs törekvéseinek, mely támogatja az új digitális értékláncok létrehozását. Az EU Digitalizációs programjainak előkészítésében történő aktív részvétellel jelentősen javítható a hazai vállalkozások által a 2021 – 2027 időszak fejlesztési forrásainak az elérése.

A Szövetség 2021-as évének tervezett szakmai fókuszai az Európai Pénzügyi Stratégia megújításában történő szakmai konzultáció folytatása (EDFA-DG FISMA), a hazai fizetési ökoszisztéma átalakulása (kormányzati törekvések, szabályozás, üzleti környezet), az AFR-re épülő potenciális szolgáltatások, új értékláncok megjelenése, a kormányzati digitalizációs törekvések (közösségi közlekedés, Smart City (okos város, okos falu), közmű és közszolgáltatások digitalizációjában rejlő lehetőségek, körkörös gazdaság) és a gazdasági versenyképesség támogatása lesznek. Foglalkozunk még a fenntarthatóság támogatásával (környezeti, gazdasági, társadalmi), a fejlesztési forrásokkal (hazai, EU-s), a fintech együttműködések hazai és nemzetközi elősegítésével („jó gyakorlatok” megosztása, partnerségi lehetőségek azonosítása), nem utolsó sorban pedig, folytatjuk a hazai és nemzetközi szakmai társszervezetekkel való együttműködéseket (EDFA) és a visegrádi (V4) partneri, régiós kooperációkat. 

Az EFISZ idei évi tervezett, szakmai tevékenységeinek keretében folytatni kívánja az egyetemi együttműködéseket (Debreceni Egyetem) és a kormányzati szintű párbeszédeket, illetve újabb lakossági piackutatást végez majd el („digitalizáció vs. COVID”) és saját szakmai konferenciát tervez megrendezni a virtuális térben.

Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) tagjai  közreműködésével újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást  készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről. A Szövetség ezúttal  megyeszékhely-szintű városi felmérés keretében mérte fel a magyar lakosság  elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteit, preferenciáit és igényeit a  koronavírus okozta megváltozott helyzetben.  

A 2020. szeptember-októberi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai lakosság  elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi,  valamint arra, hogy elektronikus fizetéskor a lakosság milyen tényezőket részesít  előnyben a pandémia okozta rendkívüli helyzetben.  

A fogyasztói szokások kutatásából egyértelműen kiderült, hogy a hazai lakosság egyre  nagyobb számban használ korszerű infokommunikációs eszközöket, ezen  eszközökön pedig egyre többen vesznek igénybe elektronikus fizetési  szolgáltatásokat. 

A korábbi kutatások eredményeivel összevetve látható, hogy továbbra is a készpénz  a leginkább használt fizetési eszköz, de a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt  a különböző készpénzkímélő fizetési megoldások volumene.  

A fogyasztói szokások elemzéséből kiderült, hogy a prepaid kártyákra épülő  szolgáltatásokban továbbra sincs robbanásszerű növekedés, ugyanakkor a  mobilfizetési megoldások népszerűsége növekszik. 

Az elektronikus fizetési szolgáltatásokban egyre népszerűbbek a QR-kód alapú  megoldások a felhasználók körében, ugyanakkor a felhasználók már figyelnek a  szolgáltatások árára is, és ez a választási preferenciáikat is befolyásolja. 

A kutatás rávilágít arra is, hogy kezdünk egyre tudatosabb felhasználók lenni, illetve  egyre jobban figyelünk a pénzügyi tudatosságra való nevelésre is. 

„Összességében elmondható, hogy a járványügyi helyzetben egyre nyitottabbak lettek  a felhasználók a korszerű digitális szolgáltatásokra és az ezekhez kapcsolódó  elektronikus fizetési lehetőségek alkalmazására. Ezek a szolgáltatások segíthetik a  gazdaság működésének a fenntartását ebben a pandémiás helyzetben is. A  felhasználók nyitottsága egyben lehetőséget is jelenthet a hazai vállalkozásoknak,  hogy korszerű, innovatív és versenyképes megoldásokkal jelenjenek meg a piacon, tovább növelve ezzel a gazdaság ellenálló képességét” – nyilatkozta Veres Mihály, az  EFISZ elnöke.

A 2020. év elején alakult, és jelenleg 13 európai fintech és elektronikus fizetéssel foglalkozó szakmai szervezetet tömörítő nonprofit szövetség, a European Digital Finance Association (EDFA) – melynek egyik alapító tagja az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ – www.efisz.hu) – meghívást kapott az Európai Unió Digitális Pénzügyi Stratégiájának Bizottsági vitájára, mely esemény 2020. október 15-én került megrendezésre.

Az Európai Bizottság célja a szeptemberben elfogadott digitális pénzügyi csomag által történő pénzügyi szolgáltatások digitális egységes piacának létrehozása. Az európai digitális pénzügyi stratégia konkrét javaslatairól, azok vállalatokra, a fogyasztókra és a gazdaságra gyakorolt hatásairól, valamint a megvalósítás ütemtervéről Jan Ceyssens (Head of Unit, DG FISMA) és Ondřej Kovařík (Európai Parlamenti képviselő, Európai Digitális Pénzügyi Stratégia raportőre) vezetésével tartottak szakmai vitát a Digital Finance Package Explained rendezvényen.

Az online platformon megtartott esemény részeként hivatalosan is bemutatásra került az EDFA szervezet, valamint az EDFA Európai Digitális Pénzügyi Stratégiával kapcsolatos álláspontja és stratégiai javaslatai.

A Digitális Fizetési Stratégia kiemelt része az Európai Unió digitalizációs törekvéseinek, ezzel is támogatva az új digitális értékláncok létrehozását. Az EU Digitalizációs programjainak előkészítésében történő aktív részvétellel jelentősen javítható a hazai vállalkozások által a 2021 – 2027 időszak fejlesztési forrásainak az elérése.

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) vezetője és dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője a digitalizáció különböző területein való jövőbeni együttműködésről, különös tekintettel a pénzügyi digitalizáció, a fintech és az Okos Város fejlesztésekre.

A digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Program (DJP) célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A technológiai forradalom és a digitális megoldások elterjedése a pénzügyi területen is elkerülhetetlen, ugyanakkor a polgárok és vállalkozások változatlanul két dolgot várnak el a pénzügyi szolgáltatóktól: a biztonságot és a megbízhatóságot.

Az Elektronikus Fizetési Stratégia (EFS) kialakításával kapcsolatos szakmai munka részeként, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) tagjai közreműködésével országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről, ezúttal a járványügyi helyzetben.

A kutatás kitért a lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteire, preferenciáira, valamint igényeire a koronavírus okozta rendkívüli helyzetben.

Országos reprezentatív mintával, telefonos lekérdezéssel véleménykutatást készíttetett az EFISZ egyesület a 18 éves, vagy idősebb magyarországi lakosok körében. A 2020. májusi-júniusi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi, valamint arra, hogy elektronikus fizetéskor a lakosság milyen tényezőket részesít előnyben a koronavírus okozta járványügyi helyzetben.

A háztartások többsége rendelkezik bankkártyával, okostelefonnal és laptoppal (is). A kutatásban résztvevők közel 80 százalékának van otthonában internet előfizetés (az EFISZ 2019. júniusi kutatása szerint a válaszadók közel 70 százalékának volt otthon internet előfizetése). A válaszadók 66 százaléka mobiltelefonját használja internetezésre (a tavalyi kutatás szerint 52 százalék használta internetezésre a mobiltelefonját). Azok tábora, akik egyáltalán nem használnak internetet, 18 százalék. Az internetezők körében a többség, 72 százalék az előző héten mindennap használta az internetet. Az átlagidő, melyet internetezéssel töltöttek naponta a megkérdezettek, 4 óra (a tavalyi évben a felmérés szerint átlag 3 óra volt a napi internetezés ideje). Közel kétharmaduk napi szinten használja az internetet kapcsolattartásra és hírek olvasására. A kutatásban résztvevők közül szinte mindenkinek van saját használatú mobiltelefonja (a 2019. évi véleménykutatás alapján a válaszadók 89 százaléka rendelkezett saját használatú mobiltelefonnal). Körükben 70 százalék okostelefonnal, 26 százalék pedig hagyományos készülékkel rendelkezik. A mobiltelefonnal rendelkezők körében 45 százaléknak van mobilinternet előfizetése telefonján, körülbelül minden negyedik válaszadónak pedig nem alkalmas internetezésre a készüléke. A kitöltők közel fele napi szinten használja közösségi oldalak látogatására mobiltelefonját. Applikációkat közel 30 százalék használ legalább naponta egyszer telefonján.

A készpénz után a legismertebb fizetési módok a bankkártyás fizetés terminálnál érintéssel, illetve lehúzással (az EFISZ 2019. évi felmérése szerint szintúgy a készpénz volt a legismertebb fizetési mód a válaszadók körében, azt követően említették meg a válaszadók a bankkártyás fizetést). Az utalás lehetőségét, a bankkártyával való fizetést online módon, valamint mobilfizetési lehetőséget a többség szintén ismer. A legkevésbé ismert elektronikus fizetési megoldások 2020-ban is a prepaid kártya és a virtuális tárca. Az adott fizetési módot ismerők körében a készpénz a legelterjedtebb, szinte minden megkérdezett használja a mindennapokban. A kérdésre válaszolók többsége legalább heti egyszer használja fizetésre a készpénzt, az érintéses bankkártyás fizetési lehetőséget, illetve ugyanezen mód lehúzással történő változatát. Mobilfizetést, virtuális tárcát és utalást a többség havonta, vagy annál is ritkábban vesz igénybe.

Azon válaszadók körében, akik egy felsorolt elektronikus fizetési megoldást sem használnak, közel kétharmad azok tábora, akik megszokásból fizetnek készpénzzel.

A válaszadók leginkább az egyenlegük megtekintésére, valamint átutalásra használják a netbankot, illetve a mobilbankot. Azok aránya, akik nem rendelkeznek netbankkal, illetve mobilbankkal, 45 és 55 százalék. A netbankot használók havonta átlagosan 5 alkalommal, míg a mobilbankot használók átlagosan 7 alkalommal lépnek be ezen felületekre.

A kitöltők közel 40 százaléka szerint hatékony az elektronikus szolgáltatások ajánlása a banki vagy befektetési szolgáltatók esetében. Magas azok aránya, akik nem tudtak ezzel kapcsolatban válaszolni. A többség elégedett a bankok, pénzügyi szolgáltatók ügyfélszolgálatain dolgozó kollégák tájékoztatásával. Körülbelül 20 százalék nem kér ilyen jellegű segítséget. A megkérdezettek leginkább család, barátok által ismerkedtek meg az elektronikus fizetési lehetőségekkel, illetve rajtuk keresztül szoktak értesülni az ezzel kapcsolatos újdonságokról is. 

Az elektronikus fizetési szolgáltatások minőségének javításával kapcsolatos elégedettség a banki, telekommunikációs szolgáltatások, az online vásárlás és a közüzemi szolgáltatások területein a legmagasabb. A kérdésre válaszolók számára az egészségügy, a hivatalos ügyintézés, a banki szolgáltatások, az oktatás és a közüzemi szolgáltatások területein a legfontosabb az elektronikus fizetési szolgáltatások minőségének javítása.

A válaszadók többsége használja saját bankjának elektronikus fizetési szolgáltatását. Minden negyedik megkérdezett telekommunikációs szolgáltató, 15 százalék pedig közüzemi szolgáltató elektronikus rendszerét (is) igénybe veszi. Minden negyedik kitöltő nem használ elektronikus fizetési szolgáltatást. Az egyes elektronikus fizetési szolgáltatásokkal való elégedettség magas a felhasználók körében és szívesen ajánlanák is azokat másoknak.

A kérdésre válaszolók többségének nincs a telefonján mobilfizetési alkalmazás. Azok aránya, akiknek van, és használják is, 16 százalék. Prepaid kártyás pénzügyi szolgáltatást a megkérdezettek jelentős többsége nem ismer. A kutatásban résztvevők háromnegyede hallott az azonnali átutalás bevezetéséről. A PSD 2 ről, az EU Új Fizetési Irányelvéről minden tizedik kitöltő hallott már. 

A járványügyi helyzet kialakulása óta a megkérdezettek 35 százaléka elektronikus módon fizet, amikor csak lehet, illetve az esetek többségében a készpénz használatát elkerülendően. Minden harmadik válaszadó ugyanolyan gyakorisággal használt előtte is elektronikus fizetési lehetőséget. 

2020. május 15-én az EDFA (European Digital Finance Association) nonprofit szervezet által megküldésre került egy javaslatcsomag az európai Digital Finance szektor támogatása kapcsán, a COVID-19 világjárvány utáni helyzetre vonatkozóan az Európai Bizottság részére.